*Lélek Palota, Hikari szemszöge*
Megérkeztünk a Lélek Palotába. Ugyanúgy nézett ki, mint amikor itt hagytam. A Nap fényesen sütött, pár felhő volt csak az égen, és csend volt. Más szóval maga a unalom. Ichigo jelent meg előttünk.
- Végre itt vagytok. - mondta.
- Igen. A többiek már a Kirin Palotában vannak? - kérdeztem.
- Igen. Máris tetszik nekik a Lélek Palota. - mondta Ichigo.
- Értem. Ennek örülök... Menjünk, sétáljunk egyet mi hárman. - mondtam, és elindultunk volna Ichigo-val, de megálltunk, és hátra fordultunk.
Sousuke egy helyben állt, és meg se moccant. Csak nézte a Lélek Palotát. Olyan volt, mint egy kisgyerek, aki valami hihetetlent lát maga előtt. Elmosolyodtam. 'Végre itt vagy, Sousuke... Végül a terved tizenkilenc év után beteljesült. Itt vagy a Lélek Palota bejáratánál.' Gondoltam magamban.
- Amikor először érkeztem meg ide, rögtön eszembe jutott, hogy Sousuke eget-földet megmozgatott azért, hogy idejuthasson. És most itt van. Én is ilyen arcot vágtam legelőször. - mondta Ichigo.
- Valóban... De te nem tervezgetted évszázadokon keresztül, hogy eljutsz ide. Sőt, meg sem fordult a fejedben, hogy valaha is eljutsz ide. Sousuke most egy kissé sokkos állapotban van, mert annyi idő után nehéz neki ezt elhinni, hogy itt áll... Korábban is idehozhattam volna, de soha nem jutott az eszembe, és ő sem említette soha... Ez mutatja azt, hogy mennyire megváltozott. - mondtam. Odasétáltam Sousuke elé. Még mindig a Palotákat csodálta.
'Sousuke.' Szólítottam meg telepatikusan, mire felém nézett. Hátráltam egy lépést, és széttártam a karjaimat.
- Isten hozott a Lélek Palotában, Őfelsége! - mondtam egy mosollyal az arcomon.
- Hikari... Miért? Én nem- mondta volna végig, de félbeszakítottam azzal, hogy átkaroltam a nyakát és adtam egy csókot az ajkaira. Váratlanul érte, de pár pillanat múlva észhez tért és átkarolta a derekam. Egy idő után elváltunk, de nem engedtük el a másikat.
- Az én palotám a te palotád is. - mondtam miközben mélyen a szemébe néztem. - Nem érdekel, hogy mások mit mondanak erről. Bár ezt már egyszer elmondtam neked, Sousuke. - mondtam.
- Hééé! Akkor most sétálunk, vagy nem?! - kérdezte Ichigo felemelve a hangját.
- Persze, hogy sétálunk! Ne viselkedj úgy, mint egy gyerek! - vágtam vissza majd Sousuke felé fordultam. - Akkor mehetünk? - kérdeztem egy mosollyal az arcomon.
- Persze. - mondta Sousuke szintén egy mosollyal az arcán.
- Oké! Akkor nyomás! Megakarom nézni a trónomat~! - mondtam, megfogtam egy-egy kezüket, és húztam őket magam után.
...
Először elmentünk a Kirin Palotába, hogy megnézzük a gyerekeket. Alaposan körülnéztünk a kis városban. A Fehér Csont Pokla és a Véres Pokol Medencéje volt a következő megálló. A többiek Tenjiirou-val együtt a Fehér Csont Poklában áztatták magukat.
- Sziasztok~! - mondtam nagy örömmel amikor odaértünk.
- Anyu?!
- Mit csináltok itt?!
- Ti meg mi a francot képzeltek, mit műveltek?! Nem megfelelő felszerelésben nem jöhettek ide, különben kipurcantok!! - mondta Tenjiirou.
- Ugyan~! - legyintettem. - Ne mondd ilyeneket! Rajtatok csak törülköző van. Alábecsülsz minket! Ichigo is simán kibírta, akkor nekünk miért ne sikerülne? - kérdeztem.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Fény és sötétség: örökösök. [Bleach fanfiction] (BEFEJEZETT)
Фанфик(FÉNY ÉS SÖTÉTSÉG 2. KÖTET) Az Ezer Éves Háború lezárult, ahogy egy korszak is az emberek életében. A Királyi Család boldogan éli felhőtlen életét Karakura-ban a harcok és az uralkodói gondok elől elzárva. A trónörökösök szépen cseperednek a képessé...