*Kizucho szemszöge*
Előttem állnak azok, akik a Lélek Uralkodó erejének kétharmadát testesítik meg. Teremtés és Pusztítás. Erejük egyenlő egy isten erejével. Egymaguk is félelmetes erőket birtokolnak, ketten viszont elsöprőek. Ketten együtt sokkal erősebbek, mint Hikari-sama a teljes erejét használva, mivel nekik nincs meg a halandó test gyengesége. Egyedül nem vagyok elég erős ahhoz, hogy elbírjak velük, így megjelenik mellettem Zanpakutou-m szelleme, Mizu no Kami. Tenger témájú férfi kimonót visel, kezében hullám alakú legyezőt tart. Haja hosszú, hínár zöld színű. Sötétkék szemei a háborgó tengerre emlékeztetnek.
- Úgy látom, kemény ütközetnek nézünk elébe. - szólal meg miközben legyezi magát.
- Ahogy mondod. Melyiküket szeretnéd ellenfelednek? - kérdezek, ahogy az előttünk állókra pillantok.
- Tűz és víz. Kage-dono ellen könnyebb dolgod lenne, azonban nem merlek vele kettesben hagyni. Ő nagy manipulátor, te pedig eléggé érzelmes típus vagy. Féltelek. - magyarázza Mizu no Kami.
- Ugyan, nem kell féltened. Inkább én aggódom érted. Nem tudom, hogy milyen szinten áll a mi erőnk Shunsuke-jéhez képest. - mondom erre.
- Az majd kiderül. Megalázó lenne, ha nem tudnék szembe szállni vele. - jegyzi meg Mizu.
- Befejeztétek végre ezt az érzelmes csevegést? Egy Shinigami és a Zanpakutou lelke családiasan beszélget egymással. Hánynom kell tőletek. - gúnyolódik Kage.
- Amikor még a kórházban voltunk, sokkal kedvesebb voltál. Mi változott? - fordulok feléje, támadó állást felvéve.
- Csupán annyi, hogy végre újra a megfelelő személyhez tartozom. - mondja erre Kage.
- Még nem. Majd csak akkor lesz Őfelsége visszatérése teljes, amint visszaszerzi a lelkét. - teszi hozzá Kaijin.
- Nos, azt nem fogjuk hagyni. Az előző Lélek Király ideje már lejárt és a Lélek Királynőnek meg van a saját élete, amit nem engedünk tönkre tenni. - áll készenlétbe Mizu.
- Azt majd meglátjuk. Őfelsége hamar elintézi Ichigo-t, aztán pedig nektek annyi! - jelenti ki Kage, majd a következő pillanatban eltűnik.
Gyorsan reagálok és a Bankai-m segítségével a légkörben található vizet átalakítom, és magam mögött egy jégy falat emelek, amibe egy pillanattal később Kage kaszájának a pengéje fúródik bele.
- Ne becsülj le, Kage. - jelentem ki, miközben mindenre elszánt tekintettel nézek rá.
- Te se gondold azt, hogy van esélyed, Kizu-chan. - jelenti ki egy gonosz mosollyal az arcán, mire megemelem reiatsu-m szintjét. Elteleportál tőlem négy méterre. Reiatsu-nk egymásnak feszül, mire erős szél keletkezik körülöttünk.
- Ne merj még egyszer így nevezni. - mondom ridegen, ahogy tekintetem elsötétül.
- Vagy különben? Beárulsz annak a szerencsétlennek, akire úgy nézel fel, mintha az anyád lenne? - gúnyolódik tovább Kage.
- Nem engedem, hogy még egyszer így beszélj Hikari-samaról! - kiáltok és Shunko-val feltöltött víz sugarakat küldök feléje, amiket a kezeimmel irányítok.
Kage felugrik a levegőbe, mire oda irányítom a támadást. Felemeli kaszáját, aminek pengéje lángolni kezd, és egy határozott mozdulattal vág keresztül a támadáson. Ezután megindul felém, mire felveszem azt az alap védekező pozíciót, amit még a Hakuda órákon tanultam az akadémián. Testemet Shunko-val feltöltött vízzel borítom be, majd amikor Kage csapása elér, bal kezemmel megállítom a pengéjét, közben a jobb kezemmel átvezetem a kaszáján keresztül a testére a vizet. Erre Kage teste rángatózni kezd, mivel elektromosság járja át. Elengedi kaszáját és feje hátra bicsaklik. Úgy tűnik, mintha eszméletét vesztette volna, azonban nem lehet óvatlan. Elvégre Kage az ellenfelem.
YOU ARE READING
Fény és sötétség: örökösök. [Bleach fanfiction] (BEFEJEZETT)
Fanfiction(FÉNY ÉS SÖTÉTSÉG 2. KÖTET) Az Ezer Éves Háború lezárult, ahogy egy korszak is az emberek életében. A Királyi Család boldogan éli felhőtlen életét Karakura-ban a harcok és az uralkodói gondok elől elzárva. A trónörökösök szépen cseperednek a képessé...