Fény és sötétség: örökösök. [Bleach fanfiction] (BEFEJEZETT)

Chapter 54

*Kizucho szemszöge*

Shunsuke hirtelen eszméletét vesztette. Nem tudom, mit tehetnék. Bármelyik pillanatban rosszabbra fordulhat a helyzet, mint amilyen alapból. Alig tudom elhinni, hogy Yami a lelkében van, mint valami belső démon. Kisuke-san pedig mindent elmagyarázott amikor kísértem őket a 4. osztaghoz. Szerintem még ő maga sem volt képes teljesen felfogni, de mivel nincsen más magyarázat, így ezzel kell beérnünk.

Shunsuke teste merev, ugyanúgy térdel, mint mielőtt elvesztette volna az eszméletét. Karjai elernyedve pihennek meg combján. Tekintete üveges, élettelen. Sousuke-san lassan közelíti meg, készen állva arra, hogy baj esetén el tudjon tőle lépni. Már alig négy méter van köztük, amikor is Yami váratlanul kiemelkedik Shunsuke árnyékából.

- Én a helyében távol maradnék, Aizen Sousuke. - szólal meg ridegen.

- Csalódtam. Azt hittem, ennél jobb vagy. Gyáva módjára a fiamat használod pajzsként. - mondja erre Sousuke-san ahogy megáll.

- Tévedsz. Shunsuke-t fegyverként használom ellened. Csakis rajtam múlt, hogy nem törte szilákosra a csontjaidat akkor ott a 4. osztagnál. Kedves voltam veled. - magyarázza Yami, majd el kezd sétálni Shunsuke körül.

- Azt gondolná az ember, hogy Shunsuke is olyan rideg és érzelmektől mentes, mint te. De ez csupán az esetek többségében van így. Ő részben törékeny, érzelmes és még nincs elég élet tapasztalata, ellentétben veled. Könnyű őt provokálni amikor védtelen. És még könnyebb őt manipulálni amikor érzelmileg instabil. Ezek a jellemzők inkább Hikari-ra illenek, de azért te sem szenvedsz belőlük hiányt. - folytatja a beszédet, majd féltérdre ereszkedik Shunsuke mellett és végighúzza ujjait Shunsuke állvonalán.

- A legnagyobb közös vonásotokról nem is beszélve... A lelke és az elméje tele van sötét gondolatokkal és érzelmekkel. Nem is sejted mennyire... Amióta megízleltem ezt a sötét energiát, nem tudok tőle elszakadni. - jelenti ki, mire felforr bennem a düh.

- Ha azt hiszed, hogy ezt elhiszük, nagyot tévedsz! Shunsuke nem olyan, mint amilyennek beállítod! - szólalok meg.

- Csupán azt hiszed, hogy nem olyan. Pedig ha tudnád... Sokkal többet tudtam meg Shunsuke-ről azon pár óra alatt, amit elbeszélgettem vele, mint ti együtt összesen valaha is. - mondja erre Yami. A következő pillanatban meglátom mögötte Kyouraku Főkapitányt, támadásra készen.

- Ne merj beleavatkozni, Shinigami~! - sziszeg rá Yami, ahogy feléje fordul és egy energia lökettel a falba küldi a főkapitányt.

Ezt az alkalmat kihasználva, Sousuke-san kivonta Kyouka Suigetsu-t és Yami-ra támad. Azonban Yami sokkal gyorsabb nála és egy pillanat alatt kígyóvá változik, majd feltekeredik Sousuke-sanra.

- Megmondtam, hogy a helyedben én távol maradtam volna~. - sziszeg rá Yami, majd testével összeszorítja Sousuke-san mellkasát, mire ő próbálja magáról őt lehámozni.

- Hado no 4: Byakurai! - mondja Sousuke-san miközben egy villámot küld keresztül a kígyón, egyben saját testén is. Erre a kígyó szét oszlik fekete füstre.

- Sousuke-san! - rohannék oda segíteni, azonban Kisuke-san megállít.

- Nem mehetsz oda. Shunsuke még ott van. - mondja.

Egyszer csak Sousuke-san kiugrik a füstből, nyomában Shunsuke-vel, akinek mind szemei, mind Shikai-ja korom fekete. Yami láthatóan megint átvette felette az irányítást. Csapást mér apjára, aki kitér előle, mire kardjai a padlóra csapódnak, ami ezáltal bereped az egész teremben. Innen érzem azt a félelmetes, vérszomjas aurát, amit magából áraszt. Sousuke-san készül támadni, azonban Shunsuke megszólal.