Ohh my Wolfhard

9.

Mikor felkeltem nem volt itthon senki, így gyors neki is láttam annak amit este kitaláltam. Összeállítottam a festőállványt, kerestem egy üres vásznat és lefutottam a földszintre a még dobozban lévő festékeimért. Neki is láttam a műnek, annyira belemerültem hogy elfelejtettem reggelizni, és csak akkor zökkentem ki az alkotásból mikor írt Finn.
Finn: Ébren vagy?
Én: Már elég régóta, belemerültem az alkotásba.
Finn: Na és mit alkottál?😏
Én: Még nincs kész, majd meglátod ha befejeztem.😜
Egy kissé elfáradtam a festésben, ezért megkajáltam és ezután úgy gondoltam tv-zek egy kicsit. Eszembe jutott hogy tegnap Finn említett valami Stranger Thingset, gondoltam belenézek. Már az első 5 percben feltűnt egy egyenes hajú kisfiú akinek az arca kísértetiesen hasonlított Finnére, de gondoltam csak nem ő az. De mikor kiírták a szereplőket bebizonyosodott a sejtésem, ő volt az. Kissé utánanéztem, több mint 10 millió követője van instán és szerepelt az IT-ben is.
Én: Nem is említetted hogy ennyire híres vagy Wolfhard!
Finn: Na basszus, te utánamnéztél??
Én: Dehogy is, csak megnéztem a Stranger Things első részét.😂
Finn: Nem kellett volna..
Én: Miért, ezzel valami rosszat tettem?
Látta, de nem válaszolt. Gőzöm sem volt, hogy mit vétettem.. Rohadtul dühös lettem magamra, elhajítottam mindent ami a kezembe akadt, a legközelebbi dolog a festmény lett volna, már a kezemben is volt, de nem volt szívem tönkretenni. Lerogytam a födlre és elkezdtem sírni, ezt tettem még órákon keresztül mikor csak valaki csengetett. Gondoltam anya az, ő úgyis be tud jönni ezért nem mentem le kinyitni. Viszont továbbra is csengetett valaki, összeszedtem magam és lementem kinyitni az ajtót..