Itt mindketten elhallgattunk, és csak ökölbeszorított kézzel, gyilkoló tekintettel szugeráltam őt. Anya fején láttam a meglepődöttséget, a visszafolytott érzelmeket. Egészen hazáig én is így ültem. Úgy éreztem magam, mint egy gyerek, akinek megtiltották, hogy a játszótérre mehessen. De ez nem az ezt követő durciról szólt, hanem a barátomról, aki számomra mindennél és mindenkinél fontosabb. Anya megtiltotta nekem, hogy tehessem az egyetlen dolgot, amivel talán segíthettem volna rajta. Ezzel elvett tőlem minden reményt.
A házunkba érve rögtön igyekeztem volna fel a lépcsőn, de egy izzadt kéz megragadta a karomat.
YOU ARE READING
Ohh my Wolfhard
FanfictionEgy érzelmileg instabil lány, ki már oly sok fájdalmas dolgon ment át Finn miatt, de még mindig Vele akar maradni, neki más nem kell. Mindketten bármit odaadnának a másikért, és ez meg is látszik a nehéz időkben. Szerelmüket sok nehézség próbára tes...