Ohh my Wolfhard

26.

Szörnyű volt megint úgy látni.. gyors letérdeltem az ágya mellé, és megfogtam a kezét.
-Hát szia! Hogy vagy? -kérdeztem aggódva.
-Semmi bajom, csak leesett a vércukrom -válaszolta, majd felült és rámmosolygott.
-Már hogy lenne semmi bajod? Elájultál!
-Csak rástresszeltem a dogákra, és nem reggeliztem, mert ahelyett is tanultam. Nincs semmi baj, nyugi -szorította meg a kezem.
-Fú te, teletömlek holnap kajával! -mondtam neki.
-Rendben -egy picit nevetett, még egy mosolyt vetett rám, majd befeküdt az ágyba.
Én maradtam lent a földön, a kezeim és fejem rátettem az ágyára majd így elaludtam.

Ava szemszöge

Másnap reggel már nem aludt ott a lábamnál. Elgondolkoztam a tegnapiakon, és rájöttem, hogy mennyire is meg kell őt becsülnöm, mert ő bármit megtenne értem.. Nem sok ilyen ember van. Anya felhívott hogy megkérdezze hogyan vagyok, meg mondta, hogy ameddig nem jönnek haza vagy maradjak Finnéknél, vagy hívjam át. Nemsokára vissza is jött, és ahogy ígérte, hozott nekem enni.
-Mikor engednek haza? -kérdezte aggódóan.
-Nem tudom, majd ha jönnek vizitre az orvosok, megkérdezem -válaszoltam.
Kis idő múlva jöttek is az orvosok, mértek vérnyomást, végre leszedték rólam az infúzót is.
-Hogy vagy Ava? -kérdezte a főorvos.
-Már sokkal jobban, főleg hogy itt van Finn is -néztem rá, majd ő megfogta a kezem.
-Szeresd ezt a fiút. Ha nem cselekszik ilyen hamar, nagyobb bajod is lehetett volna, de szerencsére semmi komoly. Ma délután már hazamehetsz, de vigyázz magadra, ne stresszeld túl magad a tanulással, és ne felejts el enni! -mondta mosolyogva, majd kiment a szobából az összes többi orvossal együtt.
-Annyira örülök, hogy nincs semmi bajod! -borult a nyakamba Finn.
-Én meg annyira köszönöm, hogy vagy nekem! Szeretlek! -mondtam.
-Én is téged. De mostmár mennem kell, pár órára még be kéne érnem.. délután érted jövünk Nickkel -majd megpuszilt, és elindult. Mikor az ajtómnál tartott, utánakiáltottam:
-Várj! Anya azt mondta, hogy a hátralévő 2 napban ne maradjak egyedül. Benne vagy, hogy nálunk aludj?
-Benne hát! -kacsintott, majd becsukta az ajtóm.
Ahogy ígérte, délután eljtöttek értem és hazavittek. Finn hozta a cuccait is, mert ahogy megbeszéltük itt fog lakni amíg haza nem érnek a szüleim. Éppen leraktuk a cuccait, mikor valamit előhúzott az egyikből...