Ohh my Wolfhard

45.

Hamarosan lejjebb ment, elkezdte csókokkal behinteni az arcom, karom, és a nyakamnál finoman megszívta a helyét. Én eközben csak egyre túrtam a hajába, mert ugyan nagyon jó érzés volt, de rettentően csikis is. Ezután visszatért, és újra szájamat vette kezelésbe. Eközben még mindig a hátamon és csípőmön mozgott ide-oda a keze, amitől a testem teljesen elernyedt. Egyre csak hevesebben, és hevesebben csókolt. Én egyik pillanatban abbahagytam mindent, és mélyen a szemébe néztem. Ő csak értetlen arckifejezéssel, csillogó szemekkel bámult, miközben a lélegzete is elállt. Pár minutum elteltével azzal törtem meg a mozdulatlanságot, hogy ráborultam és szorosan megöleltem.
-Elmondhatatlanul szeretlek, mégegyszer boldog szülinapot! -csupán ennyit mondtam, majd lekapcsoltam a lámpát, befeküdtem az ágyba, és nyakig magamra húztam a takarót.
Ő még pár másodpercig szoborként ült, majd megrázta a fejét, és behelyezkedett mellém. Amilyen közel csak lehetett, olyan közel csúsztam hozzá, átöleltem, a mellkasába fúrtam az arcom és beszipákoltam az illatát. (SZIPUAHHHHH)
Nyomott egy puszit a buksimra, viszonozta az ölelést, és csak ennyit mondott halkan: "Én annál is jobban szeretlek." Reggel arra ébredtem, hogy a hajammal játszadozott, piszkálgatta, fonogatta. Jó érzés volt ahogy az ujjaival fésülgette, ezzel cirógatva a hátam is, így még egy ideig úgy tettem, mintha aludtam volna. Még egy  kis játszadozás után azonban elsöpörte a hajzuhatagom, és egy gyengéd puszit nyomott a tarkómra. Ez nagyon csiklandós volt, én pedig összerezzentem és felkuncogtam.
-Aranyosan alszol -így szólalt meg, amire én rögtön megfordultam, hogy szemben legyek vele.
-Te meg olyan aranyosan viselkedsz velem -mondtam, miközben korgott egyet a hasam.
-Hallom, éhes vagy. Gyere, menjünk reggelizni -mondta nevetve.
Kihúzott az ágyból, gyorsan elkészültünk, majd indultunk is az ebédlőbe. Én elsősorban vittem magamnak egy jó forrócsokit, majd kutakodtam további ételek után, és találtam is. Amerikai palacsinta juharsziruppal, és miután ezt bebúrtam, még hoztam egy kevés rántottát és kis füstölt kolbászt. Mire azokat is megettem, teljesen tele voltam. Megvártam Finnt amíg végzett, majd elindultunk vissza a szobánkba, de egy kis kitérőt tettünk a wellness felé. Megnéztük hogy mennyien vannak, és nem volt nagy tömeg.
-Visszajövünk? Nincsenek sokan -nézett rám kérdően.
-Nekem okés -feleltem mosolyogva.
Felmentünk a szobánkba, és átöltöztünk fürdőruhába. Én egy sima fekete két részes fürdőruhát vettem fel, majd rávettem a fürdőköpenyt, mert eléggé szégyenlős vagyok. Még felkontyoltam a hajam, majd kimentem a fürdőből, és a fürdőgatyában heverő Finnt pillantottam meg az ágyon.
-Mehetünk? -csak ennyit tudtam kinyögni, annyira zavarbajöttem, ugyanis még soha nem láttam így.
-Igen -válaszolta, majd fel is pattant és magára kapta a köntösét.
Lelifteztünk, odaadtuk a wellnessrecepción az ehhez szükséges kártyát, majd adtak törcsiket és szaunalepedőket. Kerestünk egy napozó ágyat ahova letehettük a cuccainkat, majd Finn levette a köntösét. Én hezitáltam, teljesen lefagytam, csak egy helyben álltam miközben a szívem kiugrott a helyéről és egyre szaporábban lélegeztem. Finn megérintette a két vállam, ezzel kizökkentve engem a lefagyásomból.
-Hé, van valami baj? -kérdezte aggódóan.
-Nem, nincs semmi baj, csak.. -próbáltam kinyögni.
-Csak?
-Csak.. Nem szeretném levenni a köntöst -mondtam szégyenlősen.
-Mégis miért? Na, gyere csak -mondta, majd óvatosan levette rólam.
-Fú, de rohadt csinos vagy! -vágta rá rögtön, miután megpillantott.
-Köszönöm -mondtam kissé megilletődötten.
Sokáig, vagy 2-3 óráig voltunk a vízben. Ezen belül pezsgőfürdőben, barlangfürdőben, és élményfürdőben is. Ezután elementünk szaunázni, és beültünk az illatkamrába. Csak egymás mellett ültünk szótlanul, és nagyokat lélegeztünk a finom illatokból.
-Annyira szeretlek -törte meg a csendet.
-Én is. De ez így honnan jött?
-Ha csak rádnézek, eszembe jut, hogy mennyire elmondhatatlanul szeretlek, és hogy soha nem akarlak elveszíteni. Úgy érzem, soha nem tudom elégszer elmondani -válaszolta teljesen komolyan.
-Finn, olyan aranyos vagy! Tudom, nem mondom elégszer, de én is nagyon szeretlek -mondtam, majd a vállára hajtottam a fejem és összekulcsoltam kezeinket.