Heaven [TAEKOOK] ✔

9.

-Szóval azt mondod, hogy eljöttél egy klubba, csak azért, hogy becsajozz-vett egy mely levegőt- Egyetlen éjszakára, mert a legjobb haverod majdnem lesmárolt.

-Igen-bólintottam.

-Minden apró részletre kíváncsi vagyok-ült fel az ágyamra, amíg én éppen öltöztem át.

-Tehát-vettem fel a földről, koszos ruháimat-Először is-mutattam fel azokat-Őket most igényesen betelepítem a szennyesbe-siettem ki a fürdőbe, majd kicsit lassabb tempóra kapcsolva, vissza a szobámba.

-Volt egy legjobb haverom, aki szintén beteg-kezdtem mesélésbe-De tegnap amikor hazajött, mivel egyébként elutazott-nyeltem egyet-Elmentem a kórházba, mivel a szokásos kezeléseim hátra voltak aznapra, de tudtam, hogy korán jön meg ezért kimentem elé.

-Eddig semmi rossz nincs benne

-Szívtam a vérét, hogy adjon puszit, amiből az lett, hogy kishíján megcsókolt-hadartam el.

-Tehát kikezdtél vele-kuncogott fel.

-Nem!-kiabáltam rá-Csak hülyültem, ő meg komolyan vette-remegtem meg a gondolatától.

-Mi a srác neve?-érdeklődött. Miért ne tudhatná? Úgysem ismeri.

-Kim Taehyung.

-Oké, fogalmam sincs ki az a gyerek, szóval nem hinném, hogy tudok segíteni.

-Nem baj-sóhajtottam fel.

-Mi történt a klubban?-tért át a másik érzékeny témára.

-Ugye én azért mentem, hogy felszedjek valakit, elveszítsem a szüzessé-itt félbeszakított.

-HAVER, TE MÉG SZŰZ VAGY?-Pattant fel az ágyamról- Nem lehet-nevetett fel-Azt hittem te ilyen nagy nőcsábász vagy.

-Elhitted-horkantottam fel.

-Tovább?

-Nos, vettem magamnak italt és a pultos csajszi, elrángatott magával a raktárba, ahol közölte, hogy még tizennyolc alatt van, utána le..szóval, hogy megpróbákt kielégíteni öhm-vakartam meg az orrom-orálisan-haraptam be alsó ajkam.

-Felállt?-vihogott.

-Pontosan ez a bajom. Nem, nem állt fel-vallottam be az igazat.

-Tyűha, ilyen ronda volt?.

-Nem, nagyon aranyos volt, nem is értem magam-takartam el az arcom a legközelebbi párnával.

-Oké.. Foglaljuk össze-aprót bólintva jeleztem beleegyezésemet-Várj-állt meg egy pillanatra-Taehyungnál mit éreztél?

-Mármint?

-Undorító volt a közeledése? Visszataszító?-kíváncsiskodott.

-Nem volt az, de abból a szempomtból igen, hogy a legjobb barátom csinálta-jelentettem ki, aztán a számhoz kaptam a kezeim.

Hoseok pimasz mosollyal az arcán ült le velem szembe, majd felnevetett.

-Szóval nem lett volna bajod a dologgal, ha nem Tae csinálja?-huzogatta szemöldökét.

-Nem ezt mondtam.

-Jól kezdted a mondatot-veregetett vállba

-HOSEOK-Emeltem fel a hangom.

-Nem gondoltál még arra, hogy esetleg meleg vagy?-dőlt a falamnak.

-Nem! Én soha, nem fúj!-tiltakoztam.

-Értem, mi a terved szegény fiúval?-vezette rám aggódó tekintetét.

-Semmi. Nem megyek a közelébe, elfelejtem-ahogy kimondtam, szúrni kezdett a mellkasom, mintha az univerzum üzenni akarna, hogy rossz döntést hozok.