Heaven [TAEKOOK] ✔

14.

Taehyung szemszöge:

-Tetszik?-húzta fel a fejére az imént talált hercegnős sapkát.

-Rajtad tetszik a legjobban-nevettem el magam Hoseok láttán.

-A húgodért mindent-pillantott a mögöttem nézelődő csöppségre.

-Várj-léptem hátrébb a testvéremhez-Nézz Hobira-mutattam az említett felé.

-Hogy nézel ki?-kuncogott fel Seoyun.

-Azzal te ne törődj, de ha tetszik a sapi, megkapod-kacsintott.

Seo félve pillantott fel rám, ami akaratlanul is mosolygásra késztetett. Heves bólogatásba kezdtem, mire kicsi kezeit éreztem a karomon. Gyors mozdulattal kaoaszkodott belém és rúgta el magát a föltől, én pedig hirtelen azt sem tudtam mit csináljak. Kapkodva emeltem fel és hagytam, hogy csimpaszkodjon belém, mint valami kismajom. Az én kismajmom.

-Gyere, asszem mindent beszereztünk-biccentettem a legjobb barátomnak, aki rögtön a kasszához sietett.

Csoda, hogy egy bolt ilyenkor nyitva van. Elméletileg 23 órakor bezár, mégis elmúlt már tíz perce.

Miután Hoshi kifizette a dolgokat, amiért nagyon rosszul éreztem magam, elindultunk a lakásához.
Nincs messze, maximum 10 perc gyalog, ha sietünk lehet 5 is.
Hogy miért pont ilyenkor jöttünk boltba? Seoyun a lelkemre kötötte, hogy velünk szeretne jönni vásárolni, viszont elaludt, úgyhogy amint felkelt jöttünk,  mert a buli igenis meg lesz tartva.

-A kaja kész van ugye?-pillantott rám a sötét éjszakában alig látszódó barátom.

-Megcsináltam főnök-bólintottam egyet.

-Kaja?-kaota fel a fejét Seoyun a szó hallatán.

-Várj picúr, majd ha odaérünk ehetsz, amennyi beléd fér- simítottam végig a hátán.

-Nincs sok hátra-tette hozzá a barátom.

A beszélgetésünk itt véget is ért. Mindhármunk némán haladt tovább az úton. Illetve csak kettőnk, mert őfelsége a nyakamban foglalt helyet.

Az éjszaka legsötétebb pontjához közeledve , elég fagyos a levegő. Néhol a rozsdás lámpák fénye világítja meg a kihalt, csendes utakat. Egy lélek sem jár erre ilyenkor. Miért is tenné?

A hotel szerű épülethez érve, ahol Hoseok lakik, megtorpantam az ajtóban, ugyanis a kódot soha nem tudom megjegyezni.

Barátom elém állva pötyögte be, majd az ajtónyutó zúgó hangját hallva,léptünk a sötét lépcsőházba.

-Halkan, gondolom a lentiek már alszanak-emelte szája elé mutatóujját.

A lift felé biccentettem, jelezve ,hogy nem ártana elindulni két tájékoztatás között. Belélpve a tükörrel díszített liftbe, letettem a rajtam csüngő hercegnőt és vártam  hogy felérjünk a hatodikra.
Szerencsére a mai technológia elég fejledt ahhoz, hogy seperc alatt fent legyünk  így két pislogás alatt ott is voltunk.

-Halljátok?-vigyorgott ránk Hobi, miközben a kárytáját halászta elő. Komolyan, ez egy hotel csak álcázza magát.

-Mit?-értetlenkedtem.

-Zene-mosolygott a húgom.

-Ja, hogy azt-csaotam homlokon magam.

-A felső szint mindig bulizik-nevetett Hoseok és beengedett minket tágas otthonába.
Jártam már itt ezelőtt. Kék és fehér színek uralkodnak a házban. Eleinte furcsa, de hamar rájössz  hogy remekük fest.

-Na gyere Yunnie, itt a konyha-húzta maga után a tesómat.

-Itt fogsz először enni a bátyád csodálatosan elkeszített ramenjéből-villantottam ki fogaimat.

-A lényeg, hogy nemsokára eszünk-vihogott az én kis reményem. Marha vicces. Szerintem jól főzök.

-Haha-forgattam szemet, de nem bírtam komoly maradni, úgyhogy én is elnevettem magam.

-Mossunk kezet és együnk-szólaltam fel pár másodperccel később.

Miután mindennel kész voltunk  beleértve az evést is, kajakómásan ültünk a kicsike asztalnál.

-Finom volt-nyomkodta meg felfújódott pocakját Seo.

-Le a kalappal Taehyungie-Nyalta meg szája szélét Hoseok.

-Én megmondtam-huzogattam a szemöldököm, levakarhatatlan vigyorral az arcomon.

Hiába volt rossz napom, hiába van rossz kedvem egy ideje, ez a két ember valahogy mimdig elfeledteti velem. Boldog leszek és nem érdekel semmi. Hálás vagyok nekik, hogy ugyan csak úgy a semmiből, de belecsöppentek a zűrös életembe.

-Hallgassunk zenét-javasolta Seoyun.

-Hozok rágcsát-szaladtam az előszobába, a nemrég szerzett finomságokért.

Mialatt kiötöttem különböző színű és méretű tálakba a szerezményünket, Hobi és Seo a zenével voltak elfoglalva. A hangok alapján egy lejátszási listát próbáltak összerakni.

-Itt is van-egyensúlyoztam 4 tállal a kezemben-a maradék még ott van-biccentettem a konyha felé.

-Megyek-futott ki a szobából.

-Válogass-tettem le az üvegasztalra a húgom számára Mennyországot jelentő édesség és chips rengeteget.

-Indulhat a party?-jött vissza Hobi egy lila szemüveggel a fején plusz amaradék két tállal.

-BULIZZUUUNK-Kiáltott fel a húgom, így el is kezdtük a "bulit".

Ezernyi számra riszáltuk, mégtöbbre énekeltünk, és közben nem létezett semmi, csak mi. Csak a bulink és csak a jó hangulat, amit hárman teremtettünk.

Hajnali háromkor Seoyunt lefektettem aludni, majd mindketten elmentünk tusolni.

-Izomlázam lesz holnap-jajdult fel.

-Ne is mondd-nyújtóztam el az ágyán.

-Gondold el kilyen ciki lesz, felordítok a kocsiban mint egy oroszlán, aztán mondhatom, hogy bocsi most szöktem a szavannáról-borult ki.

Hangos vihogásban törtem ki, holott teljesen lefárasztott a mai és a tegnapi nap.

-Tudod, kíváncsi lennék mi van Jungkookkal es azzal a Jimin sráccal-gondolkodtam el.

-Nem illenek össze-pillantott rám.

-Úgy gondolod?-temettem tenyereimbe arcomat.

-Tudom. Csak rájuk kell nézni. Jungkook nem tudja mi a szerelem, ez csak egy fellángolás-nyugtatgatott.

-Nem kívánok nekik rosszat, ha ő boldog.. én is az vagyok-hunytam le szemeimet pár másodpercre.

-Ne légy ilyen jó ember, Taehyung. Nem érdemlik meg-ingatta meg fejét.

-Aludjunk-tanácsoltam, ő pedig azonnal leoltotta a kellemes fényt árasztó villanyt.

-Jó éjt Tae-fordult oldalra, ezzel hátat fordítva nekem.

-Jó éjt Hoshi-fordultam én is háttal.

Vajon tényleg csak fellángolás? Honnan tudja? Hogy láthatta, és én hogy nem láttam? Ennyire vak azért nem vagyok. Az emberek furának tartanának, ha tudnák, már attól boldog vagyok, hogy boldognak látom. Legyen bárkivel, örömmel tölt el a tudat, hogy boldog. Megőrít ez a hamis szerelem. Ha nevezhetem annak..

Ezekkel a gondolatokkal játszottam óráknak tűnő percekig, mire elnyomott a várva várt álom.

Egyszer mindenre választ fogok kapni.

2019.09.24.

Sziasztok! Meghoztam a legújabb részt, remélem tetszett. Hibákért elnézést!