Heaven [TAEKOOK] ✔

17.

-Szóval? Hogyan képzelted el ezt az "összejövetelt"?-mutattam idézőjelet az ujjaimmal.

-Tehát-kezdett bele-Átmegyünk hozzátok és bulizunk?

-Tőlem kérdezed?-nevettem fel.

-Felhívom Hoseokot és rábeszélem  hogy beszélje rá Tae-t, hogy jöjjenek, aztán ha minden jó lesz, csapunk egy békülős partit és mindenki fullhepi lesz-válozta fel a tervét.

-Édes istenem

-Ne legyél már ennyire karótnyelt drága egyetlen anyám kínja-forgatott szemet mosolyogva.

-Héj!-tettem karba a kezeimet.

-Igazam van-küldött puszit és elővette a telefonját.

-Most meg mit csinálsz?-kérdeztem.

-Előkeresem Hoseok számát?-kérdezett vissza.

Vállat vonva jeleztem, hogy felfogtam és csinálja csak. Én biztos, hogy nem fogok intézkedni ebben az ügyben.

-Haha!-csapott vállon.

-Ezt most miért kaptam?-értetlenkedtem.

-Jó kérdés, de megvan a szám-lóbálta a telefonját.

-Na köszi-nevettem fel, ezért kérek vígaszcsókot!-vágtam be a durcit, de természetesen nem haragudtam rá.

-Nagyra nőtt bébi-rázta meg a fejét, majd ajkaimra hajolt és vadul kezdte ízelelgetni azokat. Nyelve átsiklott az enyémhez, karjai nyakam köré fonódtak, egyik kezével a hajamat piszkálva csókolt . Hihetetlen ez a fiú.

-Hát-váltam el puha párnácskáitól-ezt magadról nem mondhatod el-kacsintottam.

-Oke inkább felhívom a csávót-szállt ki az ölemből és hívni kezdte az említettet.

Amíg csörgött a telefon, kézmozdulatokkal próbáltam elmagyarázni neki, hogy szeretem, mert nem akartam megszólalni, hiszen bármelyik pillanatban felveheti a telefont.

-Szia, Jimin vagyok-szólt bele a telefomba a barátom.

-Igen

-Azért kerestelek, mert van egy ötletem-sandított rám.

-Egy kisebb buli

-Igen, Jungkookéknál-kuncogott.

-Nem, tuti, hogy az ő ötlete volt-mosolygott rám.

-Szuper, várunk titeket holnap este-zárta le a beszélgetést, majd egy szia kíséretében bontotta a vonalat.

-Holnap este nálatok. Még lebeszéli Taevel és ha minden jó, akkor békülünk-csapta össze tenyereit.

-Az időponttal mizu? Elment nyaralni?-érdeklődtem.

-Megírom neki, hoooogy-húzta el a szót amolyan, mondj már egy időpontot stílusban.

-Hétkor-javasoltam.

-Hihetetlen vagy-nevetett fel-bírom az arcod ilyenkor-cirógatta meg az említett testrészemet és a telefonjába kezdte bepötyögni az információkat.

Arcán végre láthattam azt a bizonyos Jimines mosolyt amit annyira szeretek. Borzasztó belegondolni is, hogy mit tettek vele.

-El van intézve-tapsolt egyet én pedig ijedtemben megugrottam. Túlságosan is belemerültem az elmélkedésbe.

-Figyelsz?-mászott bele hajolt közel hozzám, mindenféle vicces arckifejezést mutatva.

-Jimiin-löktem el magamtól nevetve.