Heaven [TAEKOOK] ✔

15.

Jungkook szemszőge:

Nyöszörögve keltem ki a még meleg, puha ágyamból. Már három napja, hogy Jiminnel lefeküdtünk, de nem is találkoztunk azóta. Hazudnék  ha azt állítanám, nem félek, hiszen csak pár napos a dolog, viszont azóta sem kerestem, a hívásaimra nem reagált az üzeneteimet pedig meg sem nézte. A fürdőbe érve hideg vízzel öblítettem le álmosságot tükröző arcom. Nem sokat aludtam az éjjel. Vihar volt, telihold, ráadásul még valami féle rossz érzés is elfogott, szóval mondhatni szörnyű éjszakám volt. Örülök, ha aludtam öt órát.
Elzárva a csapot, a konyhába indultam étel után kutatni.

-Király-sójatottam fel amint benéztem a szinte teljesen üres hűtőbe.

A polcra sandítottam és megkönnyebbülten léptem közelebb, hogy az ott porosodó müzlis dobozt levehessem.

Üres. Fantasztikus.

A hűtő ajtaját behajtva vettem észre a kis cetlit. Anya írta.

Mai teendőid:

-vásárolj be, nincs itthon étel, én pedig csak este érek haza.
-orvoshoz kell menned az ellenőrzések miatt.
-14:00 hangszerbolt, első munkanapod.

Szeretettel: anya❤

Ma sem lesz nyugtom.
Nulla életkedvvel indultam neki a boltba vezető, alig pár perces útnak. Kilépve az őszi hidegbe, elkapott az a bizonyos tegnap esti rossz érzés. Még mindig nem tud mire vélni. Lassan baktattam Szöul eső áztatta járdáin, néhol lábnyomokat hagyva a még száraz felületen.

-Jó reggelt-köszöntem a zsúfolt helységbe érve.

-Jó reggelt Jeongguk!-hallottam meg egy ismerős hangot. Valószínűleg a volt szomszédunk, nem tudom mi a neve bácsi.

Leadtam a "rendelésem" és vártam, hogy az ismerős eladó kiadja nekem.

-Rég láttalak fiacskám, mondd, minden rendben?-kérdezte.

-Azt hiszem, azóta is beteg vagyok-nevettem fel kínosan.

-Ki fogsz gyógyulni, én is voltam epilepsziás-pillantott rám, amíg a tojásokat válogatta.

-Kezdem feladni-vallottam be.

-Soha nem szabad feladni, Kook. Higgy nekem.

-Hiszek magának-erőltettem mosolyt arcomra.

-És itt is van, viszlát fiam-adta a kezembe a tele pakokt szatyrokat.

-Viszlát és-haboztam-köszönöm.

-Add át üdvözletem a szüleidnek-kiáltott utánam én pedig magamban ismételgetve, hogy még véletlenül se felejtsem el, indultam haza.

...

Félve léptem be a már jól ismert épületbe.
Gyógyszerek és fertőtlenítők keveredett illata csapott meg, ahogy bejjebb haladtam.

-Szép napot Jungkook, kövess-intett Jaebum én pedig szó nélkül tettem amit mondott. Elmormoltam egy hello-t  köszönés képpen, de nem vagyok benne biztos ,hogy hallható volt.

-Nos, vette kezébe a papírjaimat-egész jól haladunk. Az állapotod sebesen javul.

-Ez azt jelenti, hogy kigyógyulok?-lepődtem meg kijelentésén.

-Akár-tolta fel orrán a szemüvegét- jelentheti azt is-mosolyodott el.

Talán az öregnek igaza volt..