Minden, ami belefér

41.rész (+18)

       1 hónappal később

Reggel fáradtan ébredtem, mégis boldogan, és még mindig alig tudtam elhinni hogy Hunterrel szülők leszünk.
- Jó reggelt gyönyörűm!- jött be Hunter egy tálcával a kezében a hálószobánkba

Pislogtam néhányat, hátha káprázott a szemem, de valóban ott állt Hunter.
Boldogan elmosolyodtam
- Jó reggelt apuka!- kuncogtam
Erre Hunter szemei felcsillantak és kicsit mintha el is pirult volna.
Óvatosan felültem és Hunter az ölembe tette a tálcát. Aztán elhúzta a függönyt, beengedve a tavaszi napsugarakat a szobába.
Befeküdt mellém és édesen nézett rám
- Jól aludtál? Hogy vagy?- kérdezte
- Igen, egész jól köszi.- mosolyogtam rá majd adtam egy puszit a homlokára- Köszi a reggelit.
- Bon apetit, szerelmem!- kacsintott- Egyél!- mutatott a tálcára
Volt azon minden: palacsinta, gofri, almalé, gyümölcsök, tej, és rántotta is.
- Ennyi mindent készítettél?- tátottam el a számat
- Még szép. Azt akarom, hogy egészséges legyél te is és a baba is. Ahhoz sok tápanyag meg vitamin kell.- mondta

Mióta megtudta hogy terhes voltam, a tenyerén hordozott. Mindentől óvott, elkényeztetett és minden szabad percét velem töltötte. Nagyon aranyos apuka volt, pedig még ki sem bújt a baba.
Sokat beszélt a babához a pocimon keresztül: mesélt rólam, magáról, a mindennapjainkról, mesét mondott neki és puszikkal borította be a hasamat.
Olyan megható volt így látni Huntert. Imádtam, hogy ennyire odaadó volt a családunkkal kapcsolatban, hiszen már majdnem család voltunk, csak a picurka érkezésére vártunk.

Egyetemre nem sokat jártam be, sőt előre hozott vizsgákat tettem meg a beadanóimat beküldtem így már a félévet teljesítettem. Igaz csak május volt, de szerencsésen alakult mindnen, így egy gonddal kevesebb volt.
Sokat dilemmáztan, hogy elkezdjem-e majd a szeptemberi félévemet, ami az utolsó előtti volt a lediplomázásom előtt. Egyelőre abban maradtunk Hunterrel hogy majd meglátjuk, hogy leszek addigra, mert akkor már 6 hónapos terhes leszek.... szóval a témát féltetettük picit.

A gyakorlatomat letöltöttem de még nem árultuk el senkinek hogy gyereket várunk.
Túl babonás voltam, és ugye a 12.hétig várni akartam, amikor már elmúlik a vetélés kockázata.

9 hetes terhes múltam, már a 10 héten voltam, és egyre több ételtől voltam rosszul, hamarabb elfáradtam, viszont Hunter mindenben segített. Takarított, mosott, főzött, szóval nagyon kímélt mindentől.

Közben befejeztem a reggelimet és Hunter megszólalt:
- Hoztam nektek valamit. - kelt fel mellőlem majd kiment a nappaliba
Visszajött és egy pár bébi Adidas cipőt tartott a kezében.
- Jujj de cukiii!- visítottam fel félre tettem a tálcát és felkeltem az ágyból
Hunter átadta a kicsike cipőket és éreztem ahogy az arcomat fürkészi
- De miért kék?- kérdeztem furcsállva a szín választást
- Hát mert fiú lesz.- jelentette ki mosolyogva
- Lány is lehet. Ezt nem is tudjuk még.- kontráztam rá
- Az én katonáim erősek és királyak szóval tuti fiút csináltam.- húzta ki magát
Felnevettem
- Te most kinevettél?- vonta fel játékosan az egyik szemöldökét
Ajkamba haraptam
- Neeeem.- kuncogtam
Hunter menyasszony fogásban felkapott és letett az ágyra
- Hogyan tudnám lefoglalni azt a pimasz kis szádat?- suttogta miközben a nyakamat csókolta
Zihálva kapkodtam a levegőt. Azóta nem szexeltünk, hogy kiderült a terhességem. Hunter nem akarta. Félt, hogy árt a babának, hiába érveltem neki hogy nem fog.
A kulcscsontomat súrolták ajkai a keze pedig bekúszott a pólóm alá. Megmarkolta a mellem majd keze a hasamat simította meg.
- Annyira kívánlak.- suttogta a fülembe
- Akkor mire vársz?- kérdeztem lihegve
- Nem akarom hogy baja legyen....- felelte
- Nem lesz.... kérlek....- ziháltam

Mindig is vad és heves volt a szex Hunterrel, és kb azt éreztem vele örökké hogy eldobom az agyam az orgazmustól amiket nekem okozott, de olyan intenzív és érzéki még talán sosem volt a szex, mint akkor. Biztos a terhesség miatt volt, de egyszerűen elolvadtam ahogy Hunterrel szeretkeztünk.
Óvatos volt, és láttam, hogy vigyázott a még alig domborodó hasamra is. Isteni érzés volt, nem győztem sikoltani.
Hunter nagyon visszafogta magát de egyértelmű volt a megkönnyebbülése ahogy belém élvezett.

- Ez már nagyon hiányzott.- lihegte elégedetten mellettem fekve
- Egyetértek.- vigyorogtam

Olyan boldogok voltunk. Lebegtünk a kis buborékunkban.

Miután letusoltunk, kicsit pihengettünk a kanapén fekve, majd sétálni indultunk mert nagyon szép volt az idő.
Szuper volt minden, s nem is sejtettük, kivel fogunk találkozni, amikor befordultunk egy félreeső,néptelen utcába....

Mit gondoltok? Mi fog történni? Kinek hogy tetszik eddig a sztori?
Köszi a sok megtekintést és voteot! Ti vagytok a legjobbak!❤️