Minden, ami belefér

19. rész (+18)

Ahogy a hideg levegő a tüdőmbe áramlott és a lábaim ösztönösen repítettek tovább... na ezt imádtam a futásban. De azon a napon, másmilyen érzés kerített hatalmába.
Félelem és paranoia...
Mintha követtek volna.
Nyugtattam magam, hogy hülyeség. Folyton hátra nézegettem, de senkit nem láttam.

Rossz döntés volt futni mennem aznap az egyszer biztos...

Hunter még aludt és nem akartam felébreszteni. Mivel unatkoztam, elmentem futni.
Az okosórám szerint a 5.km-hez közeledtem amikor futó lépteket hallottam meg.
"Ezek szerint másnak is megjött a kedve a futáshoz." morfondíroztam
- Nocsak , nocsak. Hol a lovagod?- ért utól a léptek gazdája: Adam...
- Semmi közöd hozzá!- feleltem flegmán majd felgyorsítottam
A karomnál fogva visszarántott Adam és egy sikoly tört fel a torkomból
- Kuss! - rángatott be a koli melletti erdős rész mélyére- Azt hiszed hogy te vagy a kis hercegnő? Velem kurvára ne szórakozz! - ordítozott Adam
- Annak a seggfej, izomagyú csávódnak meg mondd meg, hogy még megkeserüli, hogy megalázott engem!- kiabálta az arcomba
- Most pedig a bosszúm első felvonásaként úgy megkúrlak, hogy megbánod azt is hogy megszülettél, te elkényeztetett ribanc.- mondta eszelős tekintettel
- Hagyjál!- sikítottam és próbáltam szabadulni erős szorításából
De nagy pofon csattant az arcomon. Akkora, hogy elindult az orromból a vér
- Fogd be a pofád! Csak a régi szépidők emlékére megkeféllek, de egy kurva szót se mondhatsz senkinek! Úgyse hinne neked senki!- nevetett mint egy őrült
- Baszódj meg!- ordítottam és arcon köptem
Még egy hatalmas pofon csattant az arcomon, aminek a helye szabályosan sajgott
A torkomat szorítva nyomott le a földre Adam és közben a nadrágját tolta le. Hiába kapálóztam , sikítottam. Semmi. Senki nem sietett a segítségemre...
Már az én nadrágomat és bugyimat próbálta letolni rólam, miközben állt a farka.
"Micsoda egy undorító szemétláda!"
Mielőtt még sikerült volna levetkőztetnie, összeszedtem minden bátorságomat és maradék erőmet, s egy jól irányzott mozdulattal tökön rúgtam.
Adam felordított és enyhített a szorításán . Feltápászkodtam sietve és futásnak eredtem.
Az adrenalin csak úgy nyomott előre majd az épület sarkánál egy izmos felsőtestbe ütköztem. Hunter volt az.
Rögtön kitört belőlem a zokogás. Hunter elsápadt, amikor felfogta ki is vagyok és mi történhetett velem.
- Mi történt? Ki volt az?- faggatott miközben magához ölelt óvóan
- Adam....- hüppögtem és elhúzódtam Huntertől, ezzel tökéletes rálátás nyerve arcára- meg.....akart ....erőszakolni.- sírtam

Hunter arca elborult.... Hirtelen tekintete elsötétült, feszülten kapkodta a levegőt az orrán át. Eltolt magától és láttam ahogy lüktetni kezdett egy ér a nyakán, kezei ökölbe szorultak. Lassan, lehunyt szemmel kifújta a levegőt majd hirtelen feklapott menyasszonyfogásban és a szobájáig meg sem állt.
- Maradj itt gyönyörűm. Bezárlak, ide csak én és Jack juthat be. Biztonságban leszel. Én pedig szétverem a fejét annak a köcsögnek.
Adott egy puszit a homlokomra, majd határozott léptekkel az ajtó felé ment s feltépte azt. Bezárt, majd hallottam ahogy futni kezd a folyosón.

- Hunter szemszöge -

"Megölöm ezt a rohadékot!"
Olyan dühös voltam mint még soha.
"Hogy merészelt hozzányúlni Stephhez?!"
"Kitépem a golyóit és megetetem vele."
"Szemét állat! Stephet soha senki nem bánthatja és soha senki nem érhet hozzá úgy ahogyan én! Ő az enyém! Ő az egyetlen ezen az elcseszett világon akit tényleg szeretek..."

Úgy elvakított a méreg, hogy észre sem vettem, hogy oda is értem, ahol Stephanie belém botlott.
A kis tetűláda Adam lassan, fájdalmasan sétált. A tökét fogdosva.
"Szóval a koronaékszereket rúgtad meg.... szép munka gyönyörűm!"
Mosolyodtam el egy másodpercre
- Hé te rohadék!- kiáltottam Adam felé
Erre felkapta a fejét és meglepett arcot vágott
Hátat akart fordítani nekem és elfutni, de én gyorsabb voltam.
Egy bal horoggal a földre küldtem
Ez az underground harc előnye. Jó formában tart.
-Szállj le a barátnőmről, te nyomorult!- püfölni kezdtem az arcát
- Mi a faszt képzelsz magadról, mi?! Egy ujjal sem nyúlhatsz hozzá!
Erre nevetni kezdett
- Az a csaj egy hülye kurva.- mondta nevetve, vérző orra és sebes arca, felszakadt szája ellenére
Ekkor borult el igazán az agyam
Folyamatosan ütöttem a fejét, megállás nélkül
- Megöllek bazmeg!- ordítottam az arcába
- A zsaruk majd lecsuknak te barom!- motyogta vigyorogva
Most én nevettem el magam
- A zsaruk?! Jajj, te kis tudatlan...- ráztam meg a fejem színpadiasan- Számos barátom van a rendőrségnél, szóval kár próbálkoznod.- nevettem- Sőt, vannak más ismerőseim is, - vettem lejebb a hangom- akik ha megkérem őket, egy szép napon elvisznek magukkal, kicsit megvernek, kitapossák a beledet, megszabadítanak néhány testrészedtől és eltesznek láb alól, és olyan jól elrejtik a hullád szétfűrészelt darabjait, hogy soha nem talál rád senki.
Adam rémülten nézett vissza rám
- Te beteg fasz....
- Ó, én nem. Én csak számon tartom a kapcsolataimat. Te viszont kibaszottul kerüld el a barátnőmet, különben kinyíratlak.- fenyegettem meg

Felálltam a földről, leköptem és ott hagytam azt a szánalmas kis pondrót a földön nyöszörögve.

Hali!😊
Mit szóltok a fejleményekhez?🤯
Adam visszatér még a képbe?🤭
Vagy Hunternek sikerült ráijesztenie?🤷🏻‍♀️