Minden, ami belefér

5.rész

Higgadtan kortyolgattam a kávémat szociológia előadáson és próbáltam jegyzetelni is éppen, amit sikerült. Nem erőltettem meg magam túlzottan, mert tudtam, hogy feltölti a tanár az órák anyagát a suli felületére. Viszont a jelenlétet számon tartotta így nem lehetett sokat hiányozni, muszáj volt bejárni.
Unottan kattogtattam a tollamat és iszogattam tovább a kávém, amikor a mellettem lévő helyre valaki leült. Bambulásomból feleszmélve oldalra néztem és Huntert pillantottam meg. Annyira meglepődtem, hogy köhögni kezdtem a félrenyelt korty kávétól.
- Ms. Davenport! Jól van?- kérdezte az előadó a mondókáját félbeszakítva
- Khm... khmmm... ahhh! Igen, tanárnő!- legyintettem fuldoklásom végeszakadtával
Hunterre néztem újra:szexin kócos, "most keltem" frizurája volt, napszemüvege fehér, v- nyakú pólójába volt beakasztva, hátizsákját pedig lazán ledobta maga mellé egy székre.
- Ó gyönyörűm! Esetleg lélegeztesselek szájon át? Szakértő vagyok! - támasztotta meg az asztalon a fejét a kezével.
- Ne hívj így! És kössz, kihagyom...
- Csúnyán lógva hagytál tegnap.... pedig már készen álltam egy kis mókára.- kacsintott
- Fogd már be , idióta!- löktem meg a vállát - Te is felvetted ezt a tárgyat?- tereltem a témát
- Jaaaa, bár nem is nagyon terveztem bejárni, viszont ilyen társasággal prioritássá válik.- kacsintott
- Milyen szakon vagy? - kérdeztem
- Kereskedelem- marketing. - felelte
- Na és te?- vonta fel a szemöldökét
- Én is.- mondtam halkan
- Kezd egyre jobban megtetszeni ez a suli!- vigyorgott Hunter- Apropó odaadhatnád az eddig jegyzeteket...- nézett rám várakozóan
- Ahhoz ennél szebben kell kérned.- rántottam meg a vállam
- Igazán?- vágott meglepett arcot- Akkor talán nem is kellenek azok a jegyzetek..- mondta flegmán
- Seggfej!- mormogtam az orrom alatt
A tanár épp befejezte a monológját ès utunkra engedett. Némán, Huntert figyelmen kívül hagyva pakoltam be komótosan a táskámba. Éreztem a tekintetét magamon.
- Szóóóval- kezdte búgva Hunter- mikor kapom meg azokat a remek jegyzeteket?- nézett rám csábítóan. Gyerünk Steph, ne dőlj be egy ilyen olcsó trükknek!
- Mikor?!- kérdeztem vissza flegmán- Ekkor!- mutattam fel a középső ujjamat. Sarkon fordultam de még épp láttam az értetlenséget kiülni az arcára. Diadalittasan vonultam ki az előadóból.
———————————————————
Oliver és Ben társaságában a koli közelében lévő kávézó teraszán ücsörögtem és a karamellás lattémat iszogattam.
- Kibaszott hosszú volt ez a nap!- sóhajtott fel fintorogva Oliver
- Ember! Még csak délután fél 3 van...- szólt rá Ben
- Nem úgy! Akkor azt mondom, hogy sűrű. Így megfelel?- gügyögött Oli
- Ja! Amúgy tényleg sok volt ma egyben ennyi. Steph!- integetett az arcom előtt
- Ne már! Csak egy kicsit bambultam...- nyafogtam
- Vettem észre..- nevetett egyet Ben- Minden ok?
- Ühüm... csak kicsit szar kedvem van. Kész van minden sulis beadandó, szal nem tudom mit csináljak ma.- támasztottam a fejem az asztalnál
- Hát bocsi, de ma ki van csukva az ivászat. Rengeteg cuccal lemaradtam.- magyatáza Ben
- Nekem meg randim lesz ...- mondta vigyorogva Oli
- Ohhh te kis Don Juan!- borzoltam össze a haját
- Hagyj már! - nevetett
- Hát akkor marad a netflix meg a nasizás.- sóhajtottam
- Lucy?- kérdezte Ben
- Valami meccsre megy. Csak későn jön majd.- feleltem

A kávézóból hazafele jövet egyedül ballagtam a koliba, amikor valaki a kosárpályáról hadonászni kezdett. Mintha integetne. Nekem? Körbenéztem gyorsan. Senki nem volt ott, szóval nekem integetett az illető. Közelebb mentem, hogy lássam, ki az.
Mikor felismertem csak megráztam a fejem és tovább sétáltam a kolim felé.
- Hé! Szépségem! Miért nem jöttél oda?- ért utól Hunter
Megfordultam és kellett pár másodperc mire szóhoz jutottam. Hunter félmeztelen izzadt mellkasa és vizes haja, a nadrágjából kilógó V- vonalával.... tyű, gyilkos kombó! A kurvaanyját ennek a szarházinak! Miért ilyen dögös?! Nagy levegőt vettem és válaszra nyitottam a számat
- Szia Hunter!- vigyorogtam rá direkt mű módon
- Ennyi? - játszotta a sértődöttet
- Aha...- tettem karba a kezem
- Van kedved valamihez ma esetleg?- kérdezte
- Mire gondolsz?- néztem rá kérdőn
- Filmezni vagy valami.- vont vállat
- Hmmm... nem is tudom. Ennyire kellenek a jegyzeteim?- kérdeztem nevetve
- Nem vagyis igen! Ahh! Na , szóval ennek most nincs köze ahhoz. - nézett rám leolvashatatlan arckifejezéssel
- Lehet róla szó. - egyeztem bele- Viszont előtte futni megyek meg ilyesmi.
- Oké, hát én is kosarazok még szóval majd 5-6 fele átkopogok. Ha az neked jó.- vakarta meg a tarkóját.
- Ja, nekem okés.- feleltem egyszerűen, de közben le nem tudtam venni a szeneimet az izmos felkarjáról meg a szálkás felsőtestéről. Öregem...
- Akkor nemsokára.- villantott rám egy bugyiszaggató mosolyt majd egy játékos szalutálással elkocogott
- Szia.- mondtam halkan majd intettem neki

Sziasztok!
Várom a kommenteket, véleményeket! Remélem tetszik a történet! :)
Köszönöm az eddigi voteokat! :)