Minden, ami belefér

26.rész

- Hunter szemszöge -

"Csak egy újabb drogos barom..." sóhajtottam és összedörzsöltem a tenyereimet
"Simán lecsapom, és éjfél előtt már Stephanie mellett fogok feküdni. Vagy rajta..." a gondolatra megrándult a farkam  és elvigyorodtam
"Na de koncentrálj!" Fegyelmeztem magam

A meccs elindult a narkós köcsög pedig ordítva nekem rontott. Reflexből félre ugrottam, ő pedig a ketrecnek csapódott.
Megrázta magát, de én még azelőtt hátba rúgtam, hogy esélye lett volna megfordulni.
Megragadtam a haját és a ketrecnek ütöttem teljes erőből a fejét.
De hirtelen a könyöke a bordáim alatt landold majd idegesen ordítva megfordult  és behúzott egyet.
Megtántorodtam, de ösztönösen visszaütöttem.
Elhajolt.
"Bassza meg!"
Ütöttem még egyet, vagyis csak lendítettem a jobbomat, s a trükk be is jött. Félrehajolt, így a bal öklömmel erősen gyomorszájon tudtam vágni.
Összecsuklott én pedig nem kíméltem: durván fejbe rúgtam.
A földre terült.
Ott feküdt, mint egy darab szar. Meg se moccant
A tömeg őrjöngött. Sokan kiabáltak, tapsoltak meg fütyültek. Tetszett nekik a show.
A tetves narkós fölé álltam, s elégedetten vigyorogtam a "művemen".
De ekkor hirtelen kicsúszott a lábam alól a talaj, vagyis kicsúsztatta az a szemét...
Egyik lábával kibuktatott, így mindketten a földön voltunk. Fölém mászott és egy óriásit bemosott az arcomba.
Nem hagytam magam.
Lelöktem magamról és fojtogatni kezdtem de ökle a gyomromba talált.
Felrángatott a földröl majd ismét ledobott. Rugdosni kezdett. Ahol csak ért.
Próbáltam felkelni, de nem ment.
"Tuti eltörött néhány bordám!"
Ekkor összemosódott a szemeim előtt a kép, a hangok egy nagy masszává váltak.
Csak egy valamit tudtam elkülöníteni:
A gong hangját.
"Szóval nem halok meg..." jutott el az agyamig

A szemem csukva volt, s csak annyit éreztem hogy valakik a földön húznak.
- Hunter! Hunter! Uramisten!- hallottam a számomra legimádottabb, de most sírós és hisztérikus hangot
"Gyönyörűm?"
Lassan kinyitottam a szemem és Stephet láttam meg amint könny áztatta arccal sebesen szalad hozzám
Térdre esett és magához ölelt.
- Uramisten! Hunter!- zokogott
Körülnéztem. A raktár egyik kisebb helységében voltam már, felettem Hank emberei álltak.
Csodás. Ha eddig nem haltam meg, Hank tuti kicsinál amiért vesztettem...
Steph csak zokogott és zokogott, engem magához szorítva
"Várjunk csak! Mit keres itt ő??!"
- Megmondtam, hogy ne gyere ide!- förmedtem rá
- Nem érdekel! Muszáj volt látnom téged. Aggódtam.- pityergett
Annyira de annyira aranyos volt.
Jól esett hogy féltett. Imádtam őt!
Lassan felálltam Steph segítségével majd magamhoz öleltem.

- Hát nem tündériek?- hallottam messzebbről Hank gúnyosan negédes hangját- Mindig is kedveltem az effajta love storykat.- mondta Hank és megállt velem szemben , néhány lépés távolságra
Steph közelebb húzódott.
Nem feleltem csak merőn néztem Hank szemeibe
- Tudod, hogy mocskosul utálok pénzt veszíteni...- sóhajtott és megvakarta a fejét- Dehát ugye emberek vagyunk, vagy mi.- tárta szét a kezeit
Kedves volt. Túl kedves!
Gyanakvóan méricskéltem. Fogalmam sem volt mire készül.
Még mindig néma voltam
- Itt 500 dollár gyógyszerekre meg szarságokra. - hajított a földre egy bankjegyet- Remélem tudod, hogy a következő meccses bevételének a 80%-a az enyém.... tudod ez a megállapodás. Ha béna vagy, pápá nagy lóvé.- vágott bánatos arcot
De persze én tudtam, hogy legbelül fortyog
Valószínűleg Steph miatt fogta vissza magát
- Hank....nem voltam béna. Hanem az a szemét narkós rohant le!- védtem magam
- Kurvára leszarom!- ordította el magát Hank s ezzel lehullott a Steph előtti álarca- Az a szemét narkós most nyertes narkós. És ez a lényeg.- rúgott bele a hordóba
Steph remegni kezdett
- Kibaszottul ajánlom, hogy legközelebb nyerj! Mert ha nem esküszöm kitaposom a beled bazmeg!- ordítozott úgy hogy a homlokán egy ér lüktetni kezdett.

Sóhajtott majd hátrasimította a haját és felvette újra a negédes mosolyát a pofájára.
- Igazán csinos a barátnőd Kölyök.- vigyorodott el majd végigmérte a barátnőmet- Biztos nagy hasznád veszed annak a szép kis szájának.- mondta ragadozó tekintettel
- Ezt most hagyd abba bazmeg!- kiabáltam ahogy a torkomon kifért
Hank elvigyorodott
- Tudod kölyök... legközelebb nyersz szépen! Mi pedig ezzel a csinibabával majd nézzük oldalról. Ha pedig veszítesz... nos majd én megvigasztalom.- nézte a kibaszott szemeivel újra a barátnőmet
- Pofa be!- ordítottam
Hank csak röhögött
- Akkor majd hívunk Sullivan. - biccentett Hank - Szia kiscicám.- kacsintott Stephre

Utána lódultam, de a barátnőm visszafogott.
Becsapódott az ajtó és csak a távolodó léptek zaja kongott az épületben.
- Pont ezt akartam elkerülni.- kiabáltam s közben a hajamba túrtam, totál kiakadva- Most már tudják, hogy te vagy a barátnőm. Tudod te mit jelent ez?! Már van rajtam fogásuk. Bármikor bármire képesek! Ettől akartalak megóvni...-mondtam szinte sírva
- Hunter..- motyogta szintén sírdogálva
- Ha csak egy ujjal is hozzád érnek megölöm őket!- szorult ökölbe a kezem
- Nem lesz semmi baj.- csitított
- Bár igazad lenne...- sóhajtottam teljesen kimerülve