Karjaidban

9. rész

A szemem sarkából láttam, hogy Anna vállára pedig Louis tette a kezét. Ő is, és én is remegtünk a félelemtől. Most aztán bajban voltunk! Mintha Louis a fejembe látott volna, megszólalt: - Semmi baj nem lesz lányok, ne féljetek! - nem tudtunk reagálni rá, mert megérkeztünk a konyhába az étkezőbe. - Üljetek le! - szólt Liam még mindig megdöbbenve. Mi engedelmeskedtünk neki. - És most kérlek, meséljetek el nekünk mindent! - mondta Zayn. Annával egymásra néztünk, ő biccentett egy kicsit, amivel azt üzente, hogy kezdhetem én a magyarázkodást. - Öhm én ... Olívia Paholes-Mallinson vagyok... - kezdtem egy bizonytalan bemutatkozásának. - Ő pedig a legjobb barátnőm, Anna - néztem az említettre, és belefogtam a mesélésbe. A srácok türelmesen és figyelmesen hallgatták végig az igen részletes beszámolót. Csak Niall szólt bele egyszer, amikor a benzinkútnál tartottam a beszámolásban. - Akkor tényleg ti voltatok! - ámult el. - A többiek nem hittek nekem. - Hát, most már hihettek neki - mondtam kissé szomorkás mosollyal, majd folytattam a történetet. Mikor a végére értem, a fiúk alig tudtak megszólalni döbbenetükben. Láttam rajtuk, hogy túl sok volt nekik ez a rengeteg új információ. - Mit csináljunk most veletek? - tért észhez elsőként Liam. - Az lenne a legegyszerűbb, ha felszállnátok a legelső buszra, vagy vonatra, és visszamennétek oda, ahonnan jöttetek.

- Liam! Ne mondj ilyet! - szólt rá Niall. A hangos szóra belépett William (a menedzser). - Mi folyik itt fiúk, lányok?! - kérdezte értetlenül. - Annyi történt, hogy egy ideje van két potyautasunk. - jelentette ki Louis. - Fejezd be! - morrantott oda a szőkeség. - Elég legyen! Lányok gyertek velem! - szólított a menedzser minket, mi meg csak követtük. Niall szinte könnyes szemmel nézett rám, mikor visszanéztem újra egy igencsak bizsergető érzés futott végig rajtam... Vitt ki minket a lakókocsiból William. - Ohh! Jóságos Istenem! - sóhajtott nagyokat William. - Mi a baj? - kérdezte Anna a menedzsert. Anna érezte, hogy velem nincs rendben valami, ezért kezdett ő beszélni a menedzserrel.

/Közben a fiúk/ (Niall szemszöge)

- Végre megszabadulunk tőlük! - örvendezett Liam. - Ne légy szemét! Nézz Niallra valami nem okés vele! Ezek a sértő szavak rosszul esnek neki! - állt mellém Louis. - Igen Liam. Te sem örülnél neki, ha valamelyikünk ezt mondaná neked... - szólalt meg Harry. Zayn csak hallgatott.

(Olívia szemszöge)

- Lányok, kérlek mondjatok el mindent nekem - szólt a menedzser. Bemutatkozásom közben érzelmek váltakozását láttam az arcán, de nem szólt semmit. Nemsokára végeztem a történetünk elmondásával. - Sejtettem, hogy ez a nap is eljön, de nem hittem volna, hogy ebben a formában... Olívia! Be kell vallanom valamit most neked, mert lehet többet nem lesz rá lehetőségem! - kezdett bele William. - Mit akar mondani ezzel? - néztem fel rá könnyes szemekkel.

- Ne haragudj, hogy eddig nem hallottál rólam... - Apa?! - úgy folyt a könny a szeméből, akár egy patak... - Mindent elmagyarázok bogaram! - majd úgy megöleltem, hogy úgy éreztem, soha többé nem engedem el.