Karjaidban

31. rész

Nem arról volt szó, hogy Amber nem szimpatikus, hanem arról, hogy nem is ismerjük még, de fogalmam sem volt, hogy ezt hogyan tálaljam Liam-nek úgy, hogy ne sértődjön meg. Az előző kirohanásom nagyon a szívén érintette őt, ez látszott rajta. Már megbántam azokat a szavakat, de visszaszívni nem tudtam őket. Gondterhelten sóhajtottam egyet. - Figyeljetek! Én nem úgy gondoltam azokat, amiket mondtam - kezdtem bele a magyarázkodásba remélve, hogy megértik ezt. - Csak ez szerintem még kicsit korai - húztam el a számat. - Lehet, hogy az, és lehet, hogy igazad is van - szólalt meg a fiú. - De ez a mi döntésünk, és csak annyit kérek, hogy ne ítélkezzetek, és fogadjátok el őt. Ez fontos lenne nekem - nézett rám könyörgően. Tényleg nem dönthetek helyettük. Lassan fújtam ki a levegőt. - Rajtam ne múljon! De továbbra se tartom olyan jó ötletnek - mondtam ki végül. - Köszönjük! - mosolyodtak el mindketten. - Kértek valamit esetleg? - kérdeztem megadóan, és a konyha pulthoz léptem. - Csak egy kávét - válaszolt Liam. - Semmit, köszi - mondta Amber. Elkezdtem megcsinálni a több adag kávét, mert biztos voltam benne a többi fiúnak, Annának, és nekem is szükségem van rá. Hamarosan megérkezett Anna és az együttes többi tagja is. Mindannyian kérdőn néztek Amber-re. - Szia! Biztos lemaradtam valamiről, de te mit csinálsz itt? - kérdezte Zayn a fekete hajú lányra pillantva. - Most, hogy mindenki itt van, elmondom nektek - szólalt meg Liam, mielőtt Amber válaszolhatott volna a pakisztáni fiúnak. - Felajánlottam Amber-nek, hogy jöjjön velünk a turnéra. És azt is, hogy ideköltözhet. - mondta ki gyorsan a fiú. - Haver, nem gyors ez egy kicsit? - kérdezte Zayn. - Engem nem zavarna, de szerintem is gyors ez. Esetleg egy kis Liam-et vagy egy kis Amber-t nem sikerült már összehozni? - érdeklődött Harry. Amber erre a mondatra azonnal elvörösödott. - Addig maradhatsz, amíg meg nem eszed a kajámat. - vont vállat Niall. - Nekem nagyon szimpatikus vagy, de lehet, hogy igaza van Harry-nek és Zayn-nek - beszélt tétován Anna. - Nekem mindegy, hogy jössz-e velünk. Ezt beszéld meg a lányokkal, mert velük leszel egy szobában. Hacsak nem terveztek valamit Liam-mel. - kacsintott Louis.

- Srácok! Ez nekem nagyon fontos! - könyörgött Liam. Kínos csend telepedett ránk. - Jó, oké. Legyen - adta meg magát Zayn. - Gigi is jöhetne, és nem csak videócseten és telefonon tudnánk tartani a kapcsolatot... - tette hozzá a pakisztáni srác, és vágyakozva sóhajtott fel. - Gigi nem jön a következő koncertre véletlenül? - tette fel a kérdést Niall. - De igen, úgy beszéltük meg. És mivel több napig maradunk, William egy hotelben talált szállást, és két fős szobákat vett ki nekünk - vigyorgott szerelmesen Zayn. - Mikor is indulunk? - kapcsolódott be a beszélgetésbe Louis. - Ma délelőtt még lesz egy dedikálás, amin mindenképpen ott kell lennünk, és délutáni elfoglaltságnak találtam egy konditermet itt a közelben. Úgyhogy majd este indulunk, alvás előtt - válaszolt Harry. - Oké! De miért pont edzőterem? - érdeklődött Louis. - Mert miért ne? - nevetett a göndör. - Nem akarok beleszólni semmibe, de... - szólt közbe Liam Amber vállát átkarolva. - Ja, felőlem jöhet ő is - mondta mellékesen Louis. - Szavazzunk! - dobta be az ötletet Harry. Szerintem ez nagy bunkóság, hogy szinte úgy beszélünk róla, mintha egy tárgy lenne, de ebben a helyzetben mindenki belement. - Akkor tegye fel a kezét az, aki szerint Amber jöhet velünk. Természetesen Liam-en és rajta kívül - kezdte Harry. Mindenki felemelte a kezét, amin én, Liam és Amber is meglepődött, és ezzel el is dőlt a kérdés: Amber velünk jön. Anna le is ült mellé a kanapéra, és beszélgetni kezdtek. Ekkor elkészült a kávé is, és elkezdtem a keserű folyadékot kávéscsészékbe kitölteni. A sajátomba öntöttem egy kis tejet is, és raktam bele cukrot is. Zayn, Niall, Liam, Harry és Anna kávéját is hasonló módon készítettem el, és egy tálcán vittem oda őket a többiekhez. Örömmel láttam, hogy már elmélyülten beszélgetnek Amber-rel. - Louis, neked milyen teát hozhatok? - kérdeztem a kék szemű fiútól. - Amilyen van. - válaszolta. A vízforralóba raktam a vizet, és előkerestem a teát. Hamarosan ki is tudtam vinni a gőzölgő italt Louis-nak. - Köszi! Imádlak - mondta. - Mindannyian imádunk - szólt Niall is. - Főleg én - nevetett Harry. A göndör egy széken ült, én pedig az ölébe ültem, és nyomtam egy puszit az arcára. Ekkor belépett William.
- Jó reggelt mindenkinek! Remélem hogy mindenki ébren van már! Kilenckor kezdődik a dedikálás! - kiáltotta vidáman William, és büszkén nézett végig az étkezőben ülő, ébredező társaságon, majd megakadt a szeme Amber-en. - Te ki vagy? - kérdezte a lányra nézve. - Amber Smith vagyok. - állt fel a lány, és apám felé nyújtotta a kezét. William kezet fogott vele. - Magyarázatot várok. - jelentette ki a menedzser. - Amber-nek én ajánlottam fel, hogy velünk jöhetne úgy, mint Olívia és Anna. - szólalt meg félénken Liam. - Értem! - apám hangja fenyegetően halk volt. Liam kisebbre húzta magát a kanapén, és a fiúk már ismerték William-et annyira, hogy tudják, most elég dühös. - És kinek szóltál róla? Kivel beszélted meg? Mikor akartad elmondani? Ezt. Mégis. Hogy. Képzelted?! - most már kiabált az apám. - Mi lesz a munkájával? És ha szakítotok? Kirakod az út szélére? Vagy csak ott hagyod? És repjegyet hogy szerezzünk neki? Két hét múlva megyünk Európába! Ezt nagyon nem gondoltad át! - ordibált továbbra is, majd Amber-re nézett. - Válaszolj ezekre a kérdésekre. És ha semmilyen akadályba nem ütközik, akkor jöhetsz. De csak akkor... - enyhült meg végül a kirohanása után. Mindannyian ijedten néztünk a menedzserre, kivéve a fekete hajú lányt. - A munkából kifolyólag én bármikor szerezhetnek magamnak jegyet bármelyik járatra. Eddig sose vettem még ki a plusz szabadságukat, csak a kötelezőket, ezért egy hónap gyűlt össze. Ezt a sok szabadságot most szándékoztam kivenni. És ha szakítanánk, bár még együtt sem vagyunk, akkor az első repülő járattal haza tudok utazni. Egy kollégának mindig van hely egy repülőn. - fejtette ki nyugodt hangon a lány. - Azt hiszem ez így rendben van. De akkor amíg mi a fiúkkal a dedikáláson leszünk, te a lányokkal összecsomagolsz az útra, elintézitek a repülőjegyedet és a szabadságot. Fél egykor pedig találkozzunk itt, utána pedig elmegyünk ebédelni. - adta ki az utasítást William. Nagyon gyorsan meg tudtuk győzni! Nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen fog menni, de ennek csak örülök. Gyorsan elkészítettem a reggelit mindenkinek, amiben Anna és Amber is segített. Siettünk a reggelizéssel, hogy minél előbb elindulhassunk.
Az óra fél kilencet mutatott, amikor a fiúkkal együtt kiléptünk a lakókocsi ajtaján. Együtt sétáltunk be a belvárosba. Harry a séta alatt végig fogta a kezemet, Louis a hátán cipelte Annát, Amber pedig Liam kezébe csimpaszkodott. William, Zayn és Niall mosolyogva figyeltek minket. Egy kereszteződésben végül külön kellett válnunk. A fiúk egy hangszer stúdióba tartottak. Ott kilenckor fog kezdődni a dedikálás és a fotózkodás az együttessel, ez a program egészen délig eltart. A várost ellepték a directionerek, és alig tudtak a fiúk feltűnés nélkül végigmenni az utcán. Séta közben szerencsére csak egy-két lány ismerte meg őket. Néhányuk közös fotót is kért, de volt aki csak elment mellettünk, és néhány lépés után suttogva magyarázta a vele tartósnak, hogy a szemei nem csaltak, tényleg a One Direction-t látta. Mi, lányok először Amber munkahelyére mentünk. Szerencsére simán ment minden a főnökkel, és még jegyet is sikerült szerezni arra a járatra, amivel mi is tervezünk menni. Magán gépe nem volt a fiúknak, úgy vannak vele most is, hogy imádják a rajongóikat, és a velük való találkozásokat is, és kicsit nagyképűnek tartják, hogy magángéppel érkezzenek. A One Direction ennél sokkal közvetlenebb. Amber munkahelye után vele tartottunk a lakására is. Csodaszép lakása van. Szívesen nézelődtem volna még, de a fekete hajú lány a szekrényében lépett, kinyitotta azt, az ágya alól elővett egy sporttáskát, és elkezdte belerámolni a ruhákat. - Segítsetek egy kicsit! - kérte. Rögtön odaléptem mellé. - Legyetek szívesek a rövid ujjú pólóimból belerakni néhányat a táskába amíg én összeszedem a fürdőből a cuccaimat! - kérte. Annával bólintottunk, és a kérésnek megfelelően pakoltak a ruhákat. Amber nem bonyolította túl a csomagolást, körülbelül két óra alatt készen is voltunk vele. - Tudok egy nagyon jó cukrászdát nem messze innen - vetette fel az ötletet. - Oké, menjünk. Ez jó ötlet - mosolyogtam rá a lányra. Annának is tetszett az ötlet. A cukrászda tényleg nagyon közel volt Amber lakásához. A nehéz sporttáskát nem vittük magunkkal erre a lányos programra. A hely, ahová hárman beültünk sütizni, nagyon hangulatos volt.