Karjaidban

30. rész

- Hát egy gyors volt! Utána kéne menni - vetette fel Louis. Azok, akik már pizsomában voltak, rekordidő alatt készültek el, hogy követni tudjuk Liam-ot a randira. Mindenkit nagyon érdekelt, hogy mi lesz Amber, a One Direction rajongó és Liam, az együttes tagja között. Két perccel Liam távozása után mi már követtük is a gyanútlan fiút. Természetesen tisztes távolságból, nehogy észrevegye minket. Emiatt nem is beszélgettünk. Szerencsénkre a fiú nagyon sietett, és eszébe sem jutott hátra nézni, hátha követik őt az idióta haverjai a randijára. Hamarosan a belvárosba értünk. Az éjszakai fények igazán hangulatosak voltak, és elég világosságot adtak. Liam sétálás közben lelassított kicsit, és egy kirakatüvegben megnézte magát, beletúrt a hajába, és kicsit igazgatott a derekára kötött ingen, majd folytatta útját egy nagyon gyors tempóban. Néhány pillanattal később egy eldugott, csöndes parkba érkeztünk. Liam-en kívül csak egy ember volt ebben a parkban, egy padon ült, és a fiú egyenesen felé tartott. Egészen közel voltak hozzánk, de egyáltalán nem hallottuk, hogy miről beszélnek, csak annyit láttunk, hogy Liam egy rövid csókkal köszönti a padon ülő lányt, helyet foglal mellette, és végig egymás kezét fogják. Mögöttük volt egy nagy bokor. Egy érdekes ötletem támadt. - Mi lenne, ha én odamennék, meghallgatják, hogy miről beszélnek, és hogy egyáltalán tényleg Amber az, aztán elmesélnék nektek mindent? - ezzel a mondattal fordultam a többiek felé, és ismertettem velük a tervemet. - Oké, ez jó lesz - válaszolt Niall. A többiek is rábólintottak, ezért odalopakodtam mögéjük, és a bokor mögött kuksolva hallgattam, hogy miről beszélnek. A lány tényleg Amber volt, és Liam-en látszott, hogy nagyon tetszik neki Amber felszabadultsága. - Merre mentek tovább? - kérdezte a lány. - Egy tengerpartra, körülbelül két órára innen kocsival - válaszolt búsan Liam. Még csak néhány órája ismerte Amber-t, de ennyire hiányozni fog neki? Nagyon illettek egymáshoz, de Amber-t ide köti a munkája, Liam pedig körbeutazza a világot. - Az nincs olyan messze - mondta bizonytalanul a lány. - Lehet, de a többi helyszín sokkal messzebb lesz és én hosszabb távra tervezek veled, mint egy éjszaka - jelentette ki a fiú. Amber kissé meglepődve nézett Liam-ra, de elmosolyodott és odabújt a fiúhoz. Kézen fogta Ambert és elindultak sétálni. - Hogy megyünk utánuk? - kérdezte Louis. - Nem tudom... Itt végig fasor van. A fák mögött tudunk haladni?! - vetette fel az ötletet Zayn. - Hát jó, de siessünk, mert eltűnnek! Anna Lou-val, Niall velem, Harry meg Oliviával. - osztotta ki a párokat a pakisztáni. Hát ezt nem hiszem el! Morogtam magam elé. Szinte futottunk a fiúkkal Liam-ék után. Úgy ahogy, de utolértük őket. Fák mögött váltottuk egymást. - Már kissé elfáradtam, és fázok is. - jelentettem ki lihegve. Harry megfogta a kezem és pulcsiját rám terítette, majd vezetett maga mögött. Keze érintése teljesen feltöltött... - Amber! Nem lenne kedved velünk jönni? - tette fele a kérdést Liam. Amber szeme tágra nyílt, és munkája miatt ellenkezett. Liam sóhajtott egyet és elfogadta a lány válaszát. Mi még mindig a fák mögött osontunk utánuk. Már vagy másfél órája lopakodtunk, amikor Ambernek menni kellett. Érdeklődve figyeltem az eseményt. Egy kis arcra puszi volt a 'búcsúszó', majd elváltak egymástól, hisz Ambernek csak át kellett sétálni a zebrán és háznál is volt. Liam végignézte, ahogy a lány még visszaint a házelől és bemegy. Sarkon fordult a fiú és maga elé bámulva, kavicsot rugdalva elindult vissza. Niall és a többiek futottak a lakókocsihoz vissza. Én csak kullogtam, szinte egy vonalban Liam-mal, de nem látott, hisz a sötét fák mögött jöttem. A fiú útját lámpa fény világította meg. Arca nagyon bánatos, de mégis felnevetett... Lassú pillantása, és előre tekintése filmbe illő volt. Egyre szaporábban léptem, hogy azért előtte érjek vissza. Zayn fordult vissza értem, és húzott magával. A lakókocsiba érve, Zayn leült a többiekhez a konyha asztalhoz. Harry pulcsiját egy szippantás után oda dobtam neki, majd a szobánk ágyába dőltem, és feltettem a fülest. Harry jött be hozzám és meglepő módon hallottam, hogy kopog. - Olívia mi a baj? - ült az ágy szélére a zöldszemű. Levettem a fejhallgatót, és mondtam: - Nincs baj! Csak bánt , ahogy viselkedtél Niall-lal... - Kérlek ne haragudj! - nézett rám smaragdzöld szemeivel. A fiúhoz bújtam és mellkasába motyogtam: - Megbocsájtok!

Ekkor meghallottuk, hogy megérkezett Liam. Harry-vel mi is elé siettünk, és a többiek is köré gyűltek. - Mesélj, mi történt! - ugrálta körbe a randiról érkezett fiút mindenki úgy, mintha nem tudnánk pontosan, hogy hogyan is zajlott ez a találkozó. Liam senkinek sem válaszolt egy kérdésre sem addig, amíg az étkezőben lévő kanapéhoz nem ért, és le nem ült. - Elmondok mindent, de akkor csendet kérek! - szólalt meg mosolyogva, és belekezdett a történetbe. Mindegyikőnk próbált úgy tenni, mintha először hallaná ezt a sztorit, és nem láttuk volna a saját szemünkkel. Nem gondoltam volna, hogy a fiúk egymás között ennyire ki szokták beszélni a randikat és a lányokat, Liam mindenről részletesen beszámolt. - ...és megkérdeztem, hogy nem akar-e velünk tartani. Nem-et mondott - húzta el a száját a fiú. - Hát haver, ezek szerint a munka fontosabb, mint te.- veregette meg Zayn együttérzően barátja vállát, aki csak szomorkásan sóhajtott. - Hé! - kiáltott fel hirtelen Liam. - Honnan tudod, hogy a munka miatt nem akar jönni? - kérdezte ingerülten. - Csak egy tipp volt - mentegetőzött a pakisztáni srác. Biztos voltam benne, hogy ebben a pillanatban mindenkit levert a víz, és igyekezett normálisan viselkedni, hogy ne tűnjön fel semmi... - Nemár! Ti végig ott voltatok! - esett le Liam-nek. Anna bűnbánó arcáról mindent le lehetett olvasni. - Eddig egészen hiteles volt. Nem vettem észre semmit se. Azt se, hogy követtek - vakarta meg Li a tarkóját zavartan. - Nagyon mérges vagy? - köszörültem meg a torkomat. - Gondolhattam volna, hogy utánam jöttök, emlékszem, én is csináltam ilyet - vonta meg a vállát a fiú. - Nem vagyok mérges. - nevette el magát végül. - Annyira hiányoztam, hogy még ennyit se bírtatok ki nélkülem? - érdeklődött mosolyogva. - Liam, te mindig hiányzol - ölelte át Zayn érzelmesen a barátját. - Jaj, Harry! Annyira bírlak! - ugrott a barátom nyakába Louis. A lendülettől a kanapéra dőltek, és ott ölelték egymást. - Olívia! - tárta szét karjait Anna egy ölelésre, ha már mindenki ezt csinálja, én pedig nevetve átkaroltam őt. - Én is szeretlek titeket - dünnyögte Niall, akinek nem volt kit ölelnie. - Gyere ide! - nyújtottam ki kezemet felé, és ő is csatlakozott az öleléshez.
Az ölelés után végül elmentünk aludni.
Telefoncsörgésre ébredtem kora reggel, a nap éppen most kelt fel. Nem az enyém csörgött, a fiúk szobájából jött a hang. Nem lehetett korábban hét óránál, de biztos nagyon fontos volt valakinek az egyik fiú, hogy ilyenkor keresi őt. A párnát a fejemre szorítva próbáltam visszaaludni, és kizárni az éles hangot, de ekkor abbamaradt a csörgés, és hallottam, hogy az egyik fiú beleszól a készülékbe. A vékony falon át tökéletesen áthallatszott az egész beszélgetés. - Jó reggelt, édesem! - köszönt Liam. Ezek szerint Amber van a vonalban, de az ő hangja természetesen túl halk volt, így nem értettem, hogy mit mond a telefon másik végén. - Nem, dehogyis! Már ébren vagyok egy ideje - kamuzott a fiú. Ez egy kegyes hazugság, hogy a másik biztos legyen abban, hogy tényleg nem rosszkor telefonál. - Figyelek, mondjad csak - beszélt Liam. - Neked bármit - mondta. - Tényleg?! Azta! Örülök neki! Persze! Azonnal megyek! - szólt rövid hallgatás után, és hallottam, hogy felpattant az ágyról, és a lakókocsi ajtajához sietett, és beengedett valakit. Csak nem Amber az? Nagyon kíváncsi voltam, és az álmosságot leküzdve kibotorkáltam az érkezőbe. A sejtésem beigazolódott, tényleg Amber érkezett hozzánk. Liam-mel a kanapén ültek, és halkan beszélgettek. - Sziasztok! - köszöntem nekik, majd ásítottam egyet. Meglepődve néztek rám,látszott, hogy nem számítottak senki érkezésére. - Szia! - ugrott a nyakamba Amber, és szorosan átölelt. - Jó reggelt! - köszönt a fiú is. - Nem akarok bunkónak tűnni, de reggel van, és még kávét sem ittam, szóval nem ígérek semmit, de te mégis mit keresel itt ilyen korán? - kérdeztem Amber-től. A lány kérdőn nézett Liam-re, majd belekezdett a mondandójába. - Li felajánlotta, hogy tartsak veletek a turné alatt, költözzek a lakókocsiba. Én ezt tegnap este visszautasítottam, mert a munkám helyhez van kötve az irodában. Egész este ezen gondolkoztam, és végül meggondoltam magamat, élnék a lehetőséggel, hogy veletek menjek - magyarázta, és széles mosolyra húzta a száját. - De még alig ismeritek egymást húsz órája! Még egy napja sincs, hogy találkoztatok - akadtam ki kicsit. Láttam Liam-on, hogy ez rosszul esett neki...