Sötétedett már, a felhőtlen kék ég lassan sötétre váltott, de távolban alja még narancsszínben égett. A kis szoba is sötét volt már, ablaka nyitva volt, a halvány színű, áttetsző függöny sötét szalaggal volt két oldalára kötve. Alatta öreg íróasztal állt, rajta egy gyertya, s egy régi, sárgult lapú könyv. Majd a hirtelen feltámadt szél szárnyán fekete madár szállt be az ablakon, s állt meg a szék törött támláján. Csak nézte, nézte az öreg könyvet, majd mikor elcsendesedett a szél, kitárta sötét szárnyait. S ahogy kirepült, a gyertyát feldöntve égette porrá a könyvvel együtt a kis asztalt, a széket, s a kis szoba végtelen csendjét végül megtörte a mindent felemésztő tűz ropogása.
YOU ARE READING
Killer Thoughts
PoetryEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...
