Enyhén havas, téli mezőre indultam. Közepén hatalmaskőbe épített tükör állt, mi nem a test, hanem a lélek képét mutatja. Körülöttejégcsapokkal díszített, kopasz fák magasodnak, halálmadarak szállnak felette.Elé állva, tükrében hófehér ruhám fekete színben ragyogott, aranyszőke hajamfekete volt, akár a holló fénylő tollai. Nyakam fekete gyémánt nyakláncékesítette. Halvány rózsa ajkaim vérvörös színt vettek fel. És egy más érzéslátszott kék szemeimben: boldogság.
YOU ARE READING
Killer Thoughts
PoetryEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...
