Sötét, viharos este volt. A Holdat eltakaró felhők könnyei vad táncot jártak a résnyire nyitott ablakom üvegén. Az erős szél elhaladtával földig hajoltak az öreg fák. Szeretem az ilyen időt,megnyugtat. A szobámban ülve, halvány gyertya lángja mellett olvastam kedvenc verseimet egy öreg, sárgult lapú könyvből. A régi lapok illata keveredett az eső beáramló, édes illatával. Majd szerelmem érintését éreztem vállamon, s csókot nyomott arcomra. Hirtelen éles fájdalom nyilallt mellkasomba. Hátra nézve színtiszta sötétséget láttam szemeiben. Majd egy utolsó csókot adva, s tőrét ismét átszúrva már törött szívemen, küldött örök álomra.
YOU ARE READING
Killer Thoughts
PoetryEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...
