Tudom nem akartál, nem terveztél, de mégis életet adtál. Tudom nem vagyok álomgyerek, helyette makacs, akaratos, mihaszna, de mondd, szerettél valaha? Oly sok csalódást okozok neked, nincs miért büszkének lenned rám, de szeretsz-e úgy, mint bárki mást? Életed megkeserítője vagyok én, csupán átkot hozok rád, másra nem vagyok jó. Miattam ér oly sok szenvedés, de áruld el, ugye azért szeretsz még? Mélyen belül te is tudod, én töröm össze lelked, még ha akaratlanul is, de én törlek össze minden percben, azért ugye néha szeretsz? Tudom, miattam érzed magad értéktelennek, de hidd el, nálad nagyobb kincsem az életben sosem lesz, mondd, te is így szeretsz? Tudom, hálátlannak tűnhetek, de nincs az a szó, mi kifejezné köszönetem mindenért, mit megadsz nekem, talán akkor mégis szeretsz? Szeretetem irántad szavakba önteni lehetetlen, de mondd Édesanyám, ugye te is szeretsz engem?
DU LIEST GERADE
Killer Thoughts
PoesieEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...
