Ah, elvágyom innen! Szabadulni akarok ettől a bélyegtől, mivel születésemkor megjelöltek. Ez a ketrec... nem jó itt nekem. Ez a test... nem az enyém, mégis irányítani tudom. De nem jó itt nekem; kényelmetlen, szorongással tölt el. A saját ketrecem akarom, a saját testem. Sötét van itt, félek. De várj... apró fénysugár szűrődik be. Hogy mi lesz, ha követem? Nem tudom. De követnem kell, érzem. Ő elvezet a saját ketrecemhez, a saját testemhez, a szabadságomhoz, önmagamhoz. Ne tartsatok hát itt... kérlek. Legyen ez az én vallomásom, akit most látsz, nem én vagyok, hanem a maszk, amit rám adtatok.
YOU ARE READING
Killer Thoughts
PoetryEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...
