Anyu! Annyira sajnálom. Sajnálom, hogy nem lehetek olyan jó, mint te. Sajnálom, hogy nem lettem az a lány, akit mindig szerettél volna. Sajnálom, hogy nem lehetek normális. Sajnálom, hogy mindig csak a baj van velem. Sajnálom, hogy folyton csalódást okozok neked. Sajnálom,hogy nem tudlak büszkévé tenni. Talán jobb lett volna, ha meg sem születek. Megértelek. Megértem, hogy ellöksz magadtól. Megértem, hogy nem szólsz hozzám,hogy nem nézel rám. Megértelek. És megérdemlem. Zúdítsd csak rám a haragod,úgyis minden az én hibám. Szúrj le, rúgj belém, tégy, amit szeretnél, engem nem érdekel. Ha véget vetsz az életemnek én akkor is szeretni foglak. Sajnálom, hogy nem tudok mást tenni érted, csak szeretni tovább, szeretni mindennél jobban. De erre születtem; szenvedni és szeretni.
YOU ARE READING
Killer Thoughts
PoetryEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...
