Halvány lángú gyertyákkal világított szobábanébredtem. Méregzöld falak vették körül koporsónak kinéző ágyam. A szoba szinteüres, csak egy asztal, egy öreg, zárt gardrób, az ágy és egy hatalmas tükörvolt a berendezés. A sarokban állt, sötét üvegében az egész szobát látnilehetett, ám máshogy festett. A zöld falak bordóra váltottak, a gyertyák sehol,helyettük gyémánttal díszített csillár világította meg a szobát. Az asztalonkönyvek tornya magasodott, mellettük régi, elsárgult lapok hevertek. A gardróbajtaja nyitva volt, benne szebbnél szebb ruhák lógtak egymás mellett.Tükörképem nem volt, viszont az ágy mellett sötét alak állt. Odafordulván fehérrózsát pillantottam meg, mit csontvázkéz nyújtott felém a sötétségből.Szívemben nem lelt helyet a félelem, éreztem, hogy vele kell mennem. Kezem fogvavezetett át a tükör másik oldalára. Ott állt előttem, ezúttal igazi formájában.Sötét haja enyhén takarta arany színben csillogó szemeit. Megváltoztam. Ruháimszínei feketére váltottak és egy más érzés kerített hatalmába. Végre, oly sokidő után ismét rálelt a boldogság szomorú szívemre.
ESTÁS LEYENDO
Killer Thoughts
PoesíaEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...