Sosem értettem, miért mondják, hogy a sötétség ijesztő és veszélyes. Hogy lehetne az? Sosem hallottad a csend gyönyörű hangját? Sosem járt át az esti hideg nyugalma? Sosem láttad az elveszett lelkek táncát a csillagok közt? Sosem érezted az esti levegő édes illatát? Sosem hallgattad a tücskök szerelmes dalát az esti égbolt alatt? Sosem láttad a fekete víztükör szépségét? Sosem hallottad a szíved új ritmusát? Sosem érezted,hogy máshogy dobban? Sosem érezted, hogy erősíti az érzéseid? Ha szomorú vagy,jobban fáj, ha vidám, a Holddal ragyog a mosolyod. Sosem láttad a játékosárnyékok bújócskáját? Tényleg sosem érezted, hogy a sötétség életre kel körülötted? És sosem érezted, hogy téged is életre kelt?

YOU ARE READING
Killer Thoughts
PoetryEbben a "könyvben" próza- és szabadversszerű, igazából besorolhatatlan irományaimat, és random jött "egysoros műveimet" fogom írni. Hogy miért? Mert miért is ne.^^ (Azért így zárójelben megjegyzem, jó messze vagyok egy pro költőtől. A verseim elég...