The silence wolf *Vkook*

*13.rész*

Sokkoltan, és pirult arcal néztem az alfát aki csak pihentette ajkait, az enyémen. Semmi mást nem csinált, csak összeérintette párnácskáinkat s ez kissé megrémisztett.
Ilyenkor nem az szokott lenni, hogy elkezdi mozgatni telt ajkait, és az enyémet falják fel?! Vagy hogy van ez? Életemben nem csókolóztam, és fogalmam sincs hogy működik.
Lehet rám vár hogy tegyek valamit? De mit? Teljesen pánikba estem. Mi van ha elcseszek valamit és megutál? Vagy kinevet? Nem akarom, hogy kinevessen.

- Ne gondolkozz már annyit. - kuncogott fel, mire kigúvattak szemeim.

Mikor vált el tőlem?

- Csak.. Utánozz.. - suttogta lágy hangon, és újra ajkaimra tapadt  viszont most egyből elkezdte mozgatni párnácskáit. Az érzésre nagyot sóhajtottam, majd ahogy kérte, leutánoztam.

Írói szemszög:
Amint Jungkook elkezdte mozgatni párnácskáit Taehyungén, melegség fogta el. Szíve hevesebbnél-hevesebb tempót diktált, ahogy ízlelgette a kisebbik ajkait. Eleinte nagyon félt, hisz nem tudta mit reagálna az omega, de amint ő is elkezdte mozgadni dús, mézédes szájacskáját, Jungkook elmosolyodott. Látszott az omegán, hogy nem túl tapasztalt-e téren, de ezt leszámítva nagyon ügyesen csinálta, vagyis az alfának iszonyatosan tetszett. Egyikük se gondolta hogy egyszer itt fognak kilyukadni, de hála az égnek sikeresen alakult minden.

Pár perc után Jungkook bátrabban csókólta kiszemeltjét, hisz Taehyung is egyre jobban belejött. Még apró kezeit is az alfa nyaka köré kulcsolta, így Jk azzal sem habozott, hogy hozzá érjen a csendes fiúhoz. Lassan siklottak kezei végig az omega oldalán, egészen derekáig, amit lassan átölelt és még közelebb húzta a szöszit. Taehyung erre a tettére halkan felsóhajtott, hisz nem éppen a legjobb helyen ült. Ez az alfának is feltűnt, de nagyon nem érdekelte, inkább pont hogy majd kicsattant az örömtől. Élvezte ahogy az omega kerek feneke nyomta férfiasságát, ezzel is izgatva őt viszont a rajta ülő nagyon is zavarba jött. Tae soha nem volt még ilyen helyzetbe, hisz ha bántalmazták, akkor is mindig alul volt, így kellemetlenül érezte magát. Ezt észlelte Jungkook is így lassan elvált, majd szépsége combjára simított, aki csak megrezzenve, és pihegve nézett az alfa vörössen izzó szemébe.

- Kurvára felizgatszh.. - suttogta mély hangján a fekete hajú egy szexibb mosoly keretében, mire Taehyung füle hegyéig elpirult.

Soha, ismétlem soha senki nem mondta ezt neki. Amikor a falkájában került valakivel egy ágyba, még ők se mondták ezt. Csak bábunak használták a védtelen kis testét. Csak jöttek álló tagjukkal, és a szöszin élvezkedtek el. Pedig Taehyung igen is szép, és kívánatos. Az alatta lévő alfa is ugyan ezeket gondolta, és legszívesebben itt helyben megfosztotta volna minden ruhadarabjától, és szét ciccálta volna, de jól tudta, hogy nem ez lenne a legjobb alkalom. Egyrészt, drága édesanyja itthon van, másrészt pedig nem akarja megbántani omegáját. Látta a csodás, óceán kék szemeiben a félelmet, és kétségbeesést. Igaz, a mai reggeli incidens után lehet bele menne a játékba, de inkább nem kockáztat. Még vár egy picit. Jobban ujjai köré akarja csavarni a fiút. Jobban magába akarja bolondítani. És ha ezt így folytatja, talán nem is kell sokat várnia.

Taehyung szemszöge:
Mondata, csak úgy csengett bennem, hiszen nem akartam elhinni hogy mit is mondott. Senki nem szokott rám felizgulni, inkább pont hogy undorodva néznek végig rajtam. Persze bábunak jó voltam, de ezt most hagyjuk is. Most Jungkook a lényeg! Az a személy, aki már az első pillanatban belopta magát a szívembe. Nem vallottam be még magamnak, de tetszik. Nagyon is. Viszont ő nem tudom mit érez. Oké, hogy megcsókólt, de ez még nem jelent semmit. Hiszen lehet csak alfája mond, s tesz ilyeneket. Viszont nekem maga Jungkook is kell.

- Lehet csak játszik velem? Mint mindenki más? - ahogy belegondoltam, szemeim könnybe lábadtak, és lehajtott fejjel tördeltem ujjaimat.

Csak játszik, nem akar semmit. Minden alfa ilyen! Elhiteti veled, hogy vagy valaki, aztán az ujjai köré csavar, beleszeretsz, és megfektet, végül pedig otthagy a picsába! Ő is ilyen, látom rajta. Látom a vörös szemeibe, hogy csak megakar fektetni de mást nem akar.

- Nem szeret téged.. - motyogtam magamnak, majd azzal a lendülettel másztam ki öléből, mire meglepetten kapott csuklóm után.

- Hé.. Hova mész? - kérdezte aggódva.
Nem válaszoltam neki, csak csalódottan és szomorúan mértem végig, viszont éledező dudorán megakadt a szemem. Valamelyest büszke voltam magamra, hogy ezt én hoztam ki belőle, de a másik részem undorodott tőle.

- Csak szimplán régen volt valakivel, ezért ilyen kanos.. - jegyeztem meg, majd kihúzva kezei szorításából csuklómat, indultam fel az emeletre magam se tudom hova. Saját szobám nincs ahova most betudnék zárkózni gondolkozni, ki nem szeretnék menni, ezért csak a mosdó maradt.

Szélsebesen szedtem lábaimat, és amint megtaláltam a helyiséget lihegve léptem be, és egy nagy ajtó csapódással zártam be magamat a mellékhelyiségbe. Lassan végig csúztam a falapon, így a hideg kőre ültem le, majd felhúzva lábaimat kezdtem elgondolodni.

Jungkook szemszöge:
Nem tudom, most mi történt, de nagyon nem tetszett, hogy Taehyung csak úgy itt hagyott. Azt hittem ő is ugyan úgy élvezi, mint én. Hisz visszacsókólt, na meg ott sóhajtozott. Nem értem akkor mi baja van, de rohadtul felcsezte most az agyamat. Nem elég a hiszitije, még áll is miatta.

- Fasza napom van.. - morogtam, majd hanyagul döltem el a kanapén. Utálom, és imádom is hogy ilyen hatással van rám, de a hangulatingadozásai a sírba visznek. Értem én, hogy omega, de ez már túlzás.

- Minden rendben van? - kérdezte egy lágy hang mögülem, mire egy nagyot sóhajtottam.

- Igen.. Vagyis, nem tudom.. - motyogtam, majd felültem, és a most már velem szembe lévő édesanyámra néztem.

- Gyere, beszéljük meg! - mosolygott rám, majd lassan leült mellém, és fejemet ölébe helyezte.

Imádom mikor ezt csinálja. Ilyenkor tudom, hogy tényleg komolyan meghallgat, és csak rám szenteli a figyelmét.

- Na? Mi bántja azt a kicsiny lelked? - kérdezte, miközben buksimat kezdte simogatni. A jó érzésre lehunytam szemeimet, és egy sóhaj után dalolni is kezdtem.

- Taehyung a bajom. Mivel, megcsókóltam. - motyogtam, miközben felé fordultam. Láttam anya szemeiben felcsillani egy fényt, amit elsőre nem értettem, így kérdőn néztem rá.

- Tudtam! - kiáltott fel nagy boldogsággal, de rám csak a szívbajt hozta.
- Tudtam, hogy tetszik neked! Úristen! Végre szerelmes a fiam, el sem hiszem! - tapsikolt gyermeki vigyorral, mire flegmán megforgattam szemeimet.

- Anya! Nyugi. Jó, lehet tetszik, de.. Ő nem szeret. - motyogtam szomorúan, amire anya is csendben maradt.

- Mi? Honnan veszed ezt? Talán.. Nem csókólt vissza, vagy megpofozott? - kérdezte ijedten. Halványan megráztam a fejem, majd folytattam storymat.

- Viszonozta a csókómat. És úgy is éreztem, hogy ő is élvezi. De amint vége lett elviharzott. - sóhajtottam gondterhelten, majd segély kérően nézet fel a nőre.

- Jaaj, kicsim.. Ne aggódj! Tudod milyenek vagyunk mi omegák. - kuncogott, és eltűrte szemembe lógó hajtincsemet.
- Hagyd egy kicsikét.. Majd ha megnyugszik beszélj vele, és megvan oldva. - puszilt homlokomra, ami egy halvány mosolyt csalt arcomra.

- Rendben anya.. Köszönöm. - mosolyogtam rá hálásan, majd felkelve az öléből indultam el a szobámba, viszont arra nem voltam felkészülve, hogy ahogy elhaladok a fürdő mellett, halk nyögések, és erős viola illat csapja meg fülemet, és orromat.

💜Heelloo💜
Mint látjátjok.. Bele vittem egy másik szemszögből lévő írást. Nem tudom, hogy ez milyen szemszög E/3 személy, vagy én nem tudom, hogy kell ezt hívni (ha ti tudjátok, légyszi mondjátok el, mert hülyének érzem magam😂😅) de a lényeg, hogy hogy tetszik nektek? Legyen még ilyen?^^❤️
Ha tetszett: ⭐ és 💬

_Foxyy_