*6.rész*

2.2K 163 2
                                    

Amint kiléptem, meglepődve konstatáltam, hogy az alfa nekem háttal állt.

- Gyorsan, takard el magad mielőtt olyat teszek, amit még én is megbánok! - mutatott a törülközőre idegesen, amit hamar el is vettem, és magamra tekertem.
- Megőrit az illatod.. - morogta majd megfordult, és feltűnően végig mért.
Szavaitól, na és persze tettétől is pironkodva hajtottam le fejemet, és félve tördeltem meg ujjaimat.
- És a tested is. Na meg a csodás szépséged. - lépett egyre közelebb, amire fel is kaptam fejemet, de bár ne tettem volna.

Arca irtó közel volt, oly annyira, hogy már leheletét is éreztem. Ajkai egy picit elnyíltak egymástól, szemeivel pedig tekintetemet kereste, amit lassan meg is talált. Ahogy sötét íriszeibe néztem egy kisebb megnyugvás fogott el, viszont még mindig ott volt bennem az a szikra, hogy ő is csak bántani akar, és játszadozni. Lehet szép szavakkal illet, de ő is egy alfa. Lehet, hogy írtó helyes, és eddig semmi olyat nem tett, de ahogy néz rám. Fel fal már a tekintetével.

- Csak a testem kell neki.. Semmi más..

- Ellenállhatatlan vagy Taehyung.. - simított végig arcomon, mire kirázott a hideg, és gyomrom egy csomóba összerándult.

Mindenki így kezdte. Ő sem másabb.

- Tae! Bent vagy még? Jungkook hozott neked törülközőt? - szólalt meg hirtelen az ajtó mögül Jimin. Ahogy meghallottam csillingelő hangját megkönnyebbülten sóhajtottam fel, így kihasználva a helyzetet elugrottam a megszeppent alfa elől, és sebesen nyitottam ki az ajtót, ami mögött ott is állt megmentőm.
- Oh ezek szerint igen. Szuper akkor gyere! Már előkészítettem a ruhád. - fogott kezemre a szöszi, majd a szobába kezdett el húzni.

Jungkook szemszöge:
Annyira akartam látni azt a vékony és törékeny testét, de ahogy belenéztem azokba a kékes szemeibe, elfogodt egy rossz érzés. Látszott rajta, hogy fél, és hogy ideges. Nem akarta kimutatni, de én tisztán láttam.

Taehyung meg van törve..

Pontosan nem tudnom, hogy mi történhetett vele, de ha letapiztam volna vagy esteleg rosszabb helyzetbe kerülünk, biztos felszakítottam volna egy pár sebet. De lehet már, ezekkel az apró tettekkel megbántottam.

Most biztos haragszik rám..

Rendbe kell ezt hoznom. Nem hagyhatom, hogy Taehyung rosszabb állapotba legyen. Megígértem, hogy segítek neki, és ezt be is fogom tartani.

- Ah.. Akkora barom vagy Jeon! - szidtam le magamat, majd idegesen vissza mentem a nappaliba.

- Na? Minden rendben? - kérdezte Jin hyung mosolyogva, mire én csak halványan bólintottam egyet.
- Ez nem volt valami bíztató.. - húzta félre száját.

- Nyugi hyung.. Semmi baj nem történt. - mosolyogtam rá, amint egyből viszonzott.

- Készen vagyuunk! - kiáltotta Jimin boldogan, mire meg is jelentek Taehyungal, és azt hittem, majd eldobom az agyam. Az omegán egy  feketés, barnásas ing volt ~ami picit nagy volt rá~, plusz egy barnás konckás nadrág, ami valami eszméletlenül állt a fiún. Ha 20x nem, akkor egyszer sem mértem végig tetőtől talpig. Teljesen elállt a szavam.

- Azta, Tae! Nagyon jól nézel ki! - vigyorogva dícsérte meg Hobi, amire a szőkés hajú el is pirult.

- Igen TaeTae. Csodásan nézel ki. - lépett hozzá Jin, majd karjaiba is zárta.
- Ugye Jungkook? - nézett rám az idősebb egy sunyi mosollyal, mire abba is hagytam az omega bámulását.

- Ja, igen-igen. Gyönyörű vagy. - dícsértem az omegát, és tisztán láttam, ahogy jobban elvörösödik a picike.

- Na, mondtam én, hogy elfogod csábitani őket. - kuncogott Chim. Taehyungnak erre pedig megjelent egy halványka mosoly arcán.

Olyan édes..

- Engem nagyon megvett. - nyalt végig Hoseok piroskás ajkain, ami nem igazán tetszett, így mérgesen nézve, rá morrantam.
- Nyugi Kookie.. Csak vicceltem. - ütögette meg nevetve vállamat, de nem igazán nyugtatott meg.

- Na, jól van.. Jimin, nekünk ideje vissza indulni! - állt fel Jin sóhajtva.

- Ajj.. Jól van.. - motyogta a legkisebb, majd szorosan átölelte Taehyungot.
- Majd jövünk TaeTae. Vigyáz magadra. - mosolygott rá. Taehyung válusz csak bólintott egyet.

- Hobi elkísérsz minket? - kérdezte hyungom a vörit, boci szemekkel, hisz tudja annak senki se tud ellenálni.

- Persze! - vágta rá egy bólintással, majd ki is lépett az ajtón.

- Én is megyek. - álltam fel, de abban a szent pillanatban az idősebb vissza nyomott a kanapéra.

- Nem, nem! Te itt maradsz Taehyungieval! - utasította, akárcsak egy jó anyuka, és mire ellenkezhettem volna, már el is tűntek, így kettesbe maradtam az én kis csendes omegámmal.

Taehyung szemszöge:
Itt ülünk egymás mellett csendben, már egy jó ideje, de ez nem az kínos csend, vagyis az én részemről egyáltalán nem az.

Élvezem..

Bár ez lehet csak azért van, mert nem voltam sokszor társaságban, és nagyon nem is tudom, hogy olyankor mit kell csinálni, de na tetszett. Igaz, belül azért ott volt bennem a félsz, ~hisz kiduja, mire készülhet még Kook~, de ezt most próbáltam elhesegetni. Viszont a mellettem lévő fiún nagyon látszott, hogy ideges és szomorú, amit nem tudtam hova rakni.

- Lehet a fürdős eset miatt ilyen? - gondolkoztam el, mire az alfa megmozdult és lassan felém fordította sápadt acrát.

- Figyelj Taehyung.. És sajnálom, mind azt amit, a fürdőben tettem. Nem akartam semmilyen sebet felszakítani, na meg bántani, csak annyira elvetted az eszemet, hogy nem tudtam uralkodni magamon! Kérlek ne haragudj rám.. - motyogta szomorúan, én pedig meglepetten pislogtam rá. Nem gondoltam, hogy bocsánatot fog kérni, de ez nagyon aranyos tőle.

Halványan elmosolyodtam, majd közelebb ültem és félve de megöleltem, amire éreztem, hogy teste befeszül, s meglepődik.

- Akkor.. Megbocsájtasz? - kérdezte, s válaszul mosolyogva bólintottam.

Arca hirtelen egy nagy vigyort vett fel, majd viszonozta is ölelésemet, ami eszméletlenül jólesett. Újból a védelmező karjaiba voltam, és újból érezhettem, finom de még is erős menta illatát. Igazából soha nem szerettem a mentát, de nála valahogy nem fordúl fel a gyomrom. Pont, hogy eszméletlen finom, és ha lehetne egész életembe ezt szagolgatnám.

Megunhatatlan ez az aromás illat.

- Megígérem, hogy biztonságba foglak vinni.. - suttogta lágyan fülembe, mire a gerincemen végig futott egy bizsergő érzés.
- És, megfoglak védeni, még az életem árán is kedvesem.. - puszilt fülkagylómra mosolyogva.

A becenév hallattán piros fejjel, és hevesen dobogó szívvel bújtam mellkasába, amit egy halk kuncogással díjazott.

Ah.. Megőrítesz már most Jeon Jungkook!

Halii! Így vasárnap estére hoztam egy részt, ami picit rövidebb lett, mint szokott, ezért bocsánatot is kérek.🥺❤️ De remélem tetszett!❤️
Ha tetszett: ⭐ és 💬

_Foxyy_

(Oh, és Tae ruháját valahogy így képzeljétek el

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

(Oh, és Tae ruháját valahogy így képzeljétek el. :3)

The silence wolf *Vkook*Where stories live. Discover now