Laila Diggory/Laila Denem(Voldemort eltitkolt lánya)

Együtt vagy Sehogy

Laila a gondolataiba süllyedve indult el.Vajon egyáltalán befogadják őt?Draco apjára gondolt akit elfogtak és tudomása szerint Azkabanba zárták.Ha Bellatrix tényleg rokona Siriusnak akkor az azt jelenti,hogy a testvére Draco anyja.És apja vajon hol lehet?Nem gondolta,hogy a Malfoy kúriában lenne.És ott van még Draco. Aki apjának élt és most,hogy Voldemort visszatért akaratlanul is belecsöppent az egészbe.

A kapcsolatuk jónak nem volt nevezhető...Vonzódást érzett a fiú felé aki megpróbált neki segíteni nem egyszer de mégis ellökte magától ahogy ő is a fiút.Megszaporázta lépteit majd egy elhagyatott utcában intett egyet pálcájával mire megjelent a varázslók által használt Kóbor Grimbusz.

Volt annyi esze,hogy nem egyenesen Malfoyék címét mondta mivel az kérdéseket verhetett volna fel.Így a közeli kisvárosba kérte a fuvart.Hamar odaértek majd leszállt arcába húzta kapucniját és megindult az ösvényen.Nem számított rá,hogy ekkora területről van szó.

Tudta,hogy gazdag családról van szó,de mégis lenyűgözte a gyönyörű ház és a hozzátartozó birtok.Megállt a kapu előtt majd,jobb ötlet hiányában megnyomta a csengőt.Egy kis idő után egy asszony jelent meg akinek szőkés haja Dracora emlékeztette.
-Ki vagy te és mit akarsz?-kérdezte az asszony.
-A nevem Laila Diggory és nem tudom hova máshova mehettem volna.-és lehúzta kapucniját az arcából.-Kérem engedjen be.Draco ismer engem.

Az asszony hezitált mire Draco jött ki.
-Laila te meg mit keresel itt?Nem kéne itt lenned....
-Draco kérlek.Megmagyarázok mindent,de muszáj beengednetek.

Mire végre beengedték.Bekísérték a házba.
-Ez meg kit keres itt?-csendült egy hang amikor beértek a szalonba.-Ott volt a minisztériumba és láttam ahogy elkábítja Mulcibert-és közben pálcát rántott a lányra.
-Meg kellett magam védeni,mivel megtámadott.De nem ezért jöttem.Ugyanis megtudtam valamit ami miatt az egész életem megváltozott.Voldemort az apám!

Megfagyott a levegő.
-Az nem lehet!Hazudsz! A sötét nagy úrnak nincsen lánya.Nincsen élő rokona erről ő maga gondoskodott.-nézett rá Bellatrix.-Én azt mondom hívjuk ide addig fogjuk le és majd eldönti maga mit kezd ezzel a kis hazudozóval.
-Nem!Nem hívhatjuk ide a végén még megöli!-vágott közbe Draco.

A fiú a szemébe nézett és Laila aggódást vélt felfedezni.De Bellatrixot nem hatotta meg és bal karján megérintette a sötét jegyet ami kirajzolódott.Draco Laila mellé állt.Voldemort egy pillanat múlva ott termett.

-Remélem jó okod volt iderángatni engem.Megmondtam,hogy ne zavarjatok ha csak nincs rá megfelelő okotok.
-Én volnék a megfelelő ok.-lépett előre Laila.

Voldemort megfordult és rá nézett.Egy pillanatig mintha elbizonytalanodott volna majd csendben megindult felé meg sem állva amíg a szemük csak pár centire voltak a másikétől.Laila állta a tekintetét.Voldemort végig simította kezét az arcán.

-Hát mégis megszülettél,gyermekem.És most itt állsz előttem hús vér valódban.
-Nagy uram,hát tényleg a lányod?-kérdezte Bellatrix.

Voldemort válaszra sem méltatta.
-Miért jöttél,most el hozzám?-kérdezte Voldemort.
-Egész életemben hazugságban éltem.Meg akarom tudni ki is vagyok valójában.Mi történt anyámmal ki is volt ő valójában.És,hogy méltó vagyok-e apám szeretetére.
-Mindent meg fogsz tudni a maga idejében,de most fontosabb dolgunk is van.
-Nem bízhatunk a lányban!!Ellenünk harcolt a minisztériumba.Nem egy társunkat intézte el!-csattant fel Bella.
-És most mégis itt van melletünk.Dumbledore őt is elűzte és bezárta valahova.-válaszolta Voldemort.-Úgy vélem lesz elég lehetőséged bebizonyítani,hogy az én lányom vagy. Az ifjú Malfoy úrfit egy igen nehéz feladattal láttam el.Legyél a segítségére míg én távol leszek. És a Potter fiút is tartsd szemmel.

-Már csak egy dolog van hátra. Draco lépj ide elém és nyújtsd ide a bal karod. Laila látta a fiún,hogy retteg de előrelépett.Voldemort megjelölte őt a sötét jeggyel és hozzátette:Tudod mi lesz ha nem jársz sikerrel.Draco bólintott és Laila olyannak látta a fiút ahogy soha többé nem akarta:megtörtnek és elveszettnek.

Oda lépett mellé és átkulcsolta a kezét amit Draco viszonzott.
-Gyermekem egy szóra még.-intett neki apja.-Most el kell menjek,de ígérem majd elmesélem hogyan is kerülhettél erre a világra.

Bólintott,majd megvárta míg apja távozik.

-Gyere menjünk-lépett oda hozzá Draco.
-Mégis mit tettél te lány? Miért kellett ide jönnöd? Felfogtad,hogy ezzel az egész élted eldobtad? Ha azt hitted,hogy itt majd szeretetet fogsz kapni vagy igaz barátokat hát tévedtél.
-Mégis mi mást csináltam volna? Bezártak mint egy kutyát!! A saját "barátaim" fordultak ellenem egy olyan miatt amiről nem tehetek! Azt gondoltam itt majd nem ítélnek el...És meg akartam ismerni apámat,bármit is tett az elmúlt években!
-Az apád sosem fog szeretni téged! És ne akarj olyan lenni mint ő.Én is elkövettem ezt a hibát és most emiatt az életem a tét és anyámé.
-Miről beszélsz Draco?
-Hallottad ha nem járok sikerrel,megölnek ahogy anyámat is.Ez a büntetésem amiatt,hogy apám nem szerezte meg a jóslatot.

Laila odament a fiúhoz és mélyen a szemébe nézett,majd megfogta a kezét.
-Együtt sikerülni fog,bármibe is kerüljön.

Egymás karjaiban aludtak el és nem is sejtették miken fognak még keresztül menni.Laila rosszat álmodott valami gyűrűről és görcsberándult egész teste,majd abba is maradt.Nem tudhatta,hogy valahol messze Dumbledore épp egy újabb sebet ejt a szívében.