Erőknek ereje iskolája

1. fejezet

Augusztus 31. Vasárnap

Épp pakoltam be holnapra a táskába, amikor Anya felszólt.

- Sarah gyere, kész a vacsora! - szólt anyu.

- Mindjárt! - szóltam le az emeletről, és még gyorsan beraktam a tolltartóm és lerohantam az emeletről.

- Mi lesz a vacsi? - kérdeztem.

- Rántott hús. - mondta anya, majd letette elém az asztalra.

Vacsora után lefürödtem, majd befeküdtem az ágyamba és felnyitottam a laptopomat. Mint mindig, az erőmre kerestem rá. Amióta tudom, hogy milyen erővel rendelkezem, azóta minden este erről olvasok. Rengeteg tudnivaló van róla, de néhányat csak bizonygatnak. Beírtam a keresőbe, hogy Smoke and Fire. Egyből fel is dobta, rákattintottam.

Szeptember 1. Hétfő

- Jó reggelt! - köszöntem leérve az emeletről, de nem volt már otthon senki. Elraktam az uzsonnámat, felhúztam a cipőmet és kiléptem az ajtón.

Amikor oda értem az iskolához meg kellett állapítanom, hogy nem egy kicsi iskoláról van szó, elég nagynak tűnt. Beléptem az épületbe, nagy zsongás és rengeteg ember vett körül. Megkerestem az osztálytermem. Megálltam előtte, vettem egy nagy levegőt,  most vagy soha és benyitottam az ajtón. Egyből a figyelem középpontjába kerültem, minden szempár rám szegeződött. Zavartan elfoglaltam az egyik leghátsó padot és leültem. Egyszer csak a szemem sarkából láttam, hogy valaki közelít felém, majd leül.

- Szia! - köszönt bátortalanul a lány.

- Szia! - köszöntem vissza fürkészve, hogy mégis milyen bátorság vezérelte, hogy leüljön mellém.

- Lili vagyok, de szólíts Lilkónak. - mondta felém nyújtva a kezét.

- Én Sarah vagyok, de Sasának is szólíthatsz, nekem mindegy. - mondtam és kezet ráztunk. Ekkor beállt a kínos csend. Ültünk egymás mellett egy szót se szólva. Egyszer csak Lili törte meg a csendet.

- Öhm, neked milyen erőd van, tudod vagy... - kereste a szavakat.

- Tudom, de nem szeretném elmondani. - mondtam attól tartva, hogy most rúgnak ki az iskolából.

- Naaa, csak nem lehet ennyire gáz. - unszolt Lilkó.

- Nem gáz, egyáltalán nem gáz. - mondtam lesütött szemmel.

- Na, akkor mond, nem nevetlek ki meg semmi. - mondta izgatottan.

- Először mond te. - mondtam végül, hogy húzzam az időt.

- Jó, de nekem még nem olyan biztos, van rá egy-két jel. - mondta - De neked is el kell mondanod miután elmondtam. - mondta.

- Oké, hallgatlak. - néztem rá figyelmesen.

- Föld, tudom irányítani a földhöz, természethez kapcsolódó dolgokat. - mondta vizslatva a reakciómat. - Béna, igaz? Biztos a tiéd jobb...

- Nem, óriási kincs van a kezedben. - mondtam félbeszakítva.

- Köszi, na akkor te jössz. - mondta izgatottan, eléggé kíváncsi volt.

- Nem annyira szeretném.

- De most elmondod. - mondta bezsongva. - Csak nem lehet annyira szörnyű, halálos vagy ilyesmi. - mondta, nem tudva, hogy amúgy tényleg halálos.

- De, az. - mondtam halkan.

- Hogy mi? - kérdezte elkerekedett szemmel.

- Az, de figyi, csöndesebben. - csitítottam, mert láttam, hogy egyre többen néznek felénk, és akkor becsöngettek.

- Majd szünetben elmondom. - mondtam és elővettem a tolltartómat.

- Direkt így időzítettél, igaz? - kérdezte fürkésző tekintettel.

- Lehet. - mondtam visszafojtott mosollyal.

- De izé vagy, most ezen fogok kattogni. - mondta nevetve, de már nem tudtam reagálni, mert belépett egy tanár.

- Sziasztok! Én vagyok az osztályfőnökötök, Leveles István, és én fogom tanítani az erőtant is. - kezdte beszédét. - Az első 3 órában csak osztályfőnöki lesz, mert az iskolának minden esetre készen kell állnia, nehogy baj legyen. - folytatta. - Már az osztályfőnökik után szeretnék kicsit foglalkozni az erőtökkel, hogy megismerjétek egymást. - fejezte be, én pedig kissé feszengve ültem a helyemen, mert ha kiderül, hogy illegálisan vagyok itt, búcsút mondhatok a normális életemnek.

Vége lett az osztályfőnökinek és ki mentünk Lilkóval egy kicsit a levegőre.

- Na, most már nem bújhatsz el a vallomás elől. - nézett rám mosolyogva.

- Tényleg ennyire kíváncsi vagy? - húztam még tovább az időt.

- Tényleg. - mondta izgatottan.

- Na jó. - adtam meg magam. - De ne akadj ki. - készítettem föl.

- Smoke and Fire. - mondtam halkan.

- Micsoda? - kérdezte elkerekedett szemmel.

- Jól hallottad.

- Jézusom! Ez az az erő, ami tudja irányítani a tüzet meg füstöt tudsz fújni? - kérdezte.......

Helo

Ez egy másik könyv full Fantasy úgyhogy remélem tetszik.

Zeka😉