Egymás Rabjai 3.

8.Csak egy lányt szeretek és fogok is!

Tao.

Lara elkísért a reptérre és mielőtt felszálltam volna a gépre, legalább tíz percen keresztül öleltük egymást és öt percen keresztül csókolóztunk. Nem akartam felszállni de, muszáj volt mert apám kinyírt volna ha nem megyek... Leszálltam a gépről és anyám ott várt már rám egy nagy táblával a kezével.

- Anyaa , nem kellett volna ki gyere idáig ~ ölelem át.

- Miket beszélsz? Még jó hogy kijövök! ~ fogja meg az arcom és ismét átölel.  - szép fiam ! ~ ad egy puszit az arcomra .

Kint várt már minket a kocsi és persze apám is ott ült benne .

- Tao! Jó újra látni fiam ! Milyen az egyetem ? ~ kérdi vigyorogva .

- Apa..micsoda meglepetés..jó, elmegy . ~ vonom meg a vállam.

Egy étteremnél megálltunk és bementünk enni . Anya szemei ragyogtak mikor rám néztek ami azt illeti..egyfolytában csak engem nézett,  már már zavarbaejtő volt .

- Fiam ! Várni akartam ezzel de , sose lesz megfelelő alkalom ahoz hogy elmondjam neked. ~ szólal meg apa . - tudod , már nem vagyok fiatal és a szervezetem sem olyan már mint régen volt. Mostanában egyre többször betegeskedek... Hagytalak ,hogy éld az életed úgy ahogy akartad azzal akivel akartad de,.. a cégünk a család érdekében muszáj áldozatot hozz... Meg kell házasodj amilyen hamar csak lehet. A vállalat veszély társának van egy veled egy idős lánnya aki művelt,okos és ráadásul még szép is..~ érzem, hogy elborul az agyam a szavai hallatán, ránézek és reménykedem abba hagyja ezt a baromságot de folytatja tovább... - Ha nem lenne szükséges nem kérnélek meg rá de , most hogy a szívemmel baj van nem tehetünk mást. Ha rájönnének az hatalmas port kavarna ! Holnapra áthívtam őket ebédre , viselkedj rendesen és ne hozz rám szégyent. ~ kezd el enni.

- Hallod egyáltalán amiket mondasz? Hol élünk?
Ez már a 21. Század apám! Nem fogok elvenni olyat akit
nem szeretek ! Egy lányt
szeretek és fogok is amíg
élek és az Lara ! Jössz a betegséggel és azt hiszed megtudsz
téveszteni de, már nem az a szaros kis fiú vagyok aki ette a szavaidat régen és úgy ugrált ahogy te parancsoltad! ~ állok fel az asztaltól.

- Azt gondolod ,hogy ez volt minden álmom? Nem tudom befolyásolni az egészségemet kölyök! Rá fogsz jönni, hogy nincs más lehetőség! ~ szemei szikráznak de mégsem ugrik fel és nem is kiabál velem .

Ránézek anyámra aki az ételt nézi maga előtt majd felveszem a dzsekim és ott hagyom őket. Fáradt vagyok és éhes...fogok egy taxit és haza megyek . Útközben jutott eszembe hogy a kocsiba maradtak a cuccaim és a telefonom is lefog merülni...