Egymás Rabjai 3.

34. A beszélgetés I.

Tao.

Miért érzem úgy, hogy valami nem stimmel ? Nem kéne bennük kételkednem de..mégis, kicsit furcsák.. Le parkolók Liemek háza előtt,észre  veszem ,hogy Yuna még mindig nem ment el.. Ahj...komolyan mi van ezzel a nővel is ? Miért nem érti meg amit mondok neki ??

- Szándékosan mész az idegeimre ? Vagy tényleg ennyire ostoba volnál? Esetleg nincs pénzed haza menni ? ~  kérdezem tőle feszülten.

- Így bánsz a feleségeddel? Miért? Mit ártottam neked ? Mi rosszat tettem ? Mi nincs meg bennem ami benne megvan ? Mond el , és ígérem mindent megteszek ,hogy megfeleljek neked,  hogy tudj szeretni engem is úgy mint őt! ~ ütögeti a mellkasom sírva mint egy őrült...

- Aaahhh...komolyan..Te sose leszel olyan mint ő! Sose foglak úgy szeretni mint őt! Fogd már fel végre! ~ lököm el magamtól.

- Huang Zi Tao! Okkal kérted meg a kezem , okkal házasodtunk meg de, ne hidd azt ,hogy az embereket át tudod verni a szinjátékoddal! Azt hiszed ,hogy tűrni fogom neked ,hogy eszköznek használsz? Ha adok akkor elvárom, hogy kapjak is ! Ha nem kapok akkor én miért adjak ? Ha nekem nem jó akkor neked miért legyen az ? ~ ordibál velem .

- Hé, hé, hééé! Ide figyelj ,te elkényeztetett hülye liba ! Mit képzelsz ki vagy te ? Mit óbégatsz más háza előtt? A húgomra akarsz hasonlítani? Na ne nevetess! Az én húgom,  sose csinálna ilyen szégyentelen dolgot ! Az én húgom, feladta a szerelmét, mert úgy vélte ez a helyes ! Úgy tudom , hogy ez a házasság két család egyesítéséről szólt, a cég érdekébe! Akkor miért vagy ennyire kiakadva ,hogy nem szeret téged a sógor? Ugyan ki szeretne egy olyan rámenős lányt mint amilyen te vagy ? Térj már észhez és menj vissza Kínába vagy ahonnan jöttél, ne reklamálj itt ! Tao a keresztlányához jött, okkal nem hívott magával, akkor miért nehéz ez tiszteletben tartanod ? ~ oktatja ki Ethan .

- Hogy mersz velem ,ilyen fennhangon beszélni? Ezt a modort de komolyan ?! És te ? Te miért nem állsz ki mellettem? ~ nyávog nekem Yuna .

- Menj haza ! Ne gyere ide többet! ~ szólok rá utoljára.

Úgy tűnik most már végre felfogta mit akarok ,mivel távozott.. Ethan ki nevetett majd ki találta, hogy menjünk el inni egyett és beszéljünk az élet nagy dolgairól... Túl sok minden történt ezalatt az egy nap alatt és az idegeim teljesen kivannak készülve..jót tesz majd egy kevés ivás...

Rég voltam lent a clubba..,más lett a színe és ujjak az asztalok, mondjuk már ideje volt kicserélniük..

- Áh, sógor...úgy nézel ki mint egy harmincas éveibe járó, háromgyerekes apa ~ gúnyolódik velem Ethan.

- Ezt bóknak veszem ~ nevetek vele együtt majd le húzunk egy egy felest .

- Szereted még a húgomat? ~ komolyodik el hirtelen .

- Tudod ,hogy igen...~ hajtom le a fejem .

- Tisztában vagy vele , mekkora áldozatot hozott érted Lara? ~ csóválja a fejét..

- Tudom..~ ismétlem magam.

Intettünk Thomasnak ,hogy hozzon még tíz kis felest aki ránk nézett majd hozta is .