80. Lara meséje

413 23 6
                                    

Liem.

Haza érek és látom, hogy Zoé szomorúan játszik egymagába míg Lara és az anyukája a konyhába épp a vacsorát készítek elő.

- Szia hercegnőm! Apának nagyon hiányoztál! ~ kapom fel az ölembe.

- Apa , Taonak miért kellett elmennie ? Már nem szeret minket ? ~ kérdi lebiggyesztett szájjal.

- Tao..nos..tudod ,hogy nem én vagyok az igazi apukája neki hanem a keresztapukád.. Most egy kis időre nála lesz de, attól még szeret minket bogaram. ~ nyugtatom meg őt.

- Megjöttél? Gyertek üljünk le vacsorázni. ~ jön oda hozzánk Lara .

Látom rajta ,hogy sírt ami nem csoda.. az asztalnál mindenki csöndesen ült és egész idő alatt senki nem szolt egy szót sem. Vacsi után Olívia elvitte Zoét fürdeni én meg segítettem Larának lepakolni az asztalt.

- Jól vagy ?.. ~ kérdezem tőle miközben átölelem hátulról.

- Nem Liem , nem vagyok jól! Fáj, hogy nem tartod tiszteletben a döntésem és azt hitted, hogy Tao majd lefog tudni beszélni erről az egészről! ~ fordul velem szembe.

- Szóval elmondta ,hogy átmentem hozzájuk.. ~ gondolkozom hangosan .

- Tévedsz! Nem mondta de, egyből levágtam.. Nézz rám! Épp hogy még élek és nem akarok akkor rosszul lenni mikor ők itt vannak! Csak fogadd el kérlek.. ~ sírja el magát.

Rossz látni ahogy sír..Szorosan magamhoz ölelem őt, hogy tudja nincs egyedül, én itt vagyok neki.

- Sajnálom..kérlek ne sírj.. ~ suttogom alig halhatóan.

Annyira gyenge, hogy alig bír állni.. felkapom az ölembe és felviszem a szobánkba és lefektetem az ágyra.

- Kérlek küld be Zoét.. ~ ragadja
meg a kezem mikor
megfordultam .

- Rendben.. ~ válaszolom és kimegyek .

Olívia épp akkor bontotta ki a haját mikor beléptem a szobába.

- Csillagom..nagyon szép vagy. ~ puszilom meg a fejét. - keresztanyu szeretné ha átmennél hozzá a szobába. ~ guggolok le elé.

Egymás Rabjai 3.Where stories live. Discover now