Egymás Rabjai 3.

61. Zavartban vagyok

Lara. 

Reggel felébredek és sehol nem látom Liemet..Hiába hívom nem veszi fel..rendbe teszem az ágyat és magamat majd megnézem a gyerekek szobájába de, ott sincs senki . Lemegyek a nappaliba ahol Tao anyukája, apukája valamint Mrs. Oh a gyerekekkel játszanak.

- Jó reggelt mindenkinek!  ~ köszöntöm őket.

- Neked is jó reggelt ,lányom! Jól aludtál? ~ érdeklődik Tao anyukája.

- Igen , köszönöm ~ válaszolom mosolyogva. - Liem esetleg..elment valahova ? ~ kérdem tőlük.

- Lent úsznak Taoval ,menj le nyugodtan . Biztos örülni fog neked . ~ válaszolja az apja .

Bólintok mosolyogva és már megyek is. Mióta lettek ők ilyen jóba? Ahogy le érek,  Yuna egyből üdvözöl engem és én is őt. Olyan mintha versenyeznének de..mégis mindketten boldogok. Ez megnyugtat mivel rég volt ,hogy mindketten ennyire jól érezték volna magukat ..

- Liem , legközelebb hagylak győzni téged! ~ veregeti meg a vállát vigyorogva .

- Ez nem igaz Tao ! Legközelebb lefoglak győzni, meglátod! ~ válaszol neki szintén vigyorogva. - Áh,  Lara! Mióta vagy itt ? ~ kérdi tőlem ahogy meglát. 

- Sziasztok ! Én.. Én csak most jöttem le .. ~ válaszolom dadogva..

Kissé zavartban vagyok..mindketten félmeztelenek..és mindketten olyan helyesek..össze kell szedjem magam !

- Te..Most zavartban vagy? ~ kérdi Tao gúnyosan nevetve .

- Nem ! ~ vágom rá egyből..

- De, igen ! Még az arcod is elvörösödött ~ mutat az arcomra nevetve .

- Nem , nem igaz ! Csak..végig szaladtam a házon Liemet keresve és ezért lehet piros az arcom ! Ne fantáziálj lehetetlen dolgokról Tao ! ~ szólok rá mérgesen.

Nevet mint ahogy mindenki más rajtam kívül..na szép! Liem átkarolja a derekam és hosszasan megcsókol. Váratlanul ért ezért nyitva maradt a szemem így láthattam ahogy Tao a szemeit forgatja. Együtt felindultunk majd én a nappaliba leültem a többiekhez míg ő felment felöltözni.

Reggelinél senki nem szólt egy szót  sem így hamar befejeztük. Liem kitalálta, hogy be megy a városba vásárolni mivel nem számított arra ,hogy itt fog velünk karácsonyozni... A gyerekek ebéd után egyből elaludtak utána ment el Liem , mivel nem akartam unatkozni úgy döntöttem, hogy lemegyek az uszodába egy kicsit kikapcsolódni.. Kiszámoltam, hogy körülbelül úgy két órát szoktak napközben aludni így csak másfél órát voltam lent . Épp menni akartam felfelé amikor Taoba botlottam.. Bár volt rajtam köntös..de, így is éreztem őt..

- Nem..nem mennél arrébb? ~ szólok  rá mielőtt valaki meglát így minket és félre értené..

- Már megint te ?! És már megint zavartban vagy ? Tudtam ,hogy reggel is miattam volt piros a kis arcod . ~ neveti el magát.

- Túl sokat képzelsz! ~ állok le vele vitatkozni.

- Akkor miért vagy megint piros ? Most mit kerestél? Engem nem tudsz becsapni ~ tur bele a dús hajába.

- Nem tudom mire gondolsz és nem is érdekel! Huang Tao ,te beképzelt egoista ,te ... te ! Te ! ~ mutatok rá a mutató ujjammal.

Hirtelen megragadja az ujjam és magához húz, olyannyira, hogy az egész testem beleremeg..