Egymás Rabjai 3.

26. Nem szerelemből házasodtunk!

Tao.

Sok minden történt az esküvő óta..azóta nem találkoztam vele és nem is beszéltem vele..pedig voltam az egyetemen a vizsgák miatt és reménykedtem hogy véletlen össze futók vele de nem így történt..Közeleg a keresztlányom születésnapja ezért felhívom Liemet ,hogy tudjam mikor tartják, melyik nap .

- Tesó..

- Micsoda meglepetés Tao! Ezer éve nem beszéltünk , miújság veled?

- Haha..jó minden..vele ?..

- Hát..az esküvő óta más lett, volt egy két rosszulléte de minden rendben vele .

- Igazából azért hívlak, hogy megkérdezem mikor tartjátok kis Zoé születésnapját..

- Hétfőn tervezzük,  gyere te is . Mindig kérdi,hogy hol vagy.

- Rendben akkor hétfőn megyek

- Drágám! Apu megjött és beszélni akar veled ! Kivel beszélsz? Ugye nem azzal a lánnyal?! ~ szakit félbe Yuna .

- Hányszor mondjam neked..hogy ha akarsz valamit előbb kopogj ?! A keresztlányom apjával beszélek! Liemmel ! Talán baj ? Ne merészelj így beszélni róla, azt még elviselem ha velem beszélsz így de róla ne Yuna ! ~ kiáltok rá mérgesen.

- Bocs Liem..Akkor hétfőn megyek , most le kell tegyem és ne haragudj..

- Semmi baj tesó. Várunk hétfőn!

Leteszem és nagy levegőt veszek..Yuna már a megjelenésével fel tud dühíteni...de, mióta meglátta, hogy a telefonon háttérképe Lara azóta minden nap hallgatóm a hülyeségeit.. Kimegyek a szobámból és egyenesen a nappaliba megyek ahol a szülei az enyémekkel vitáznak.

- Mi bajuk van ? Ide jönnek a házunkba és vitatkoznak a szüleimmel? ~ ordítok rájuk.

- Te! Mégis mit jelent az hogy külön szobába alszotok ? Miért vitázol a lányommal állandóan? ~ áll fel a helyéről az apja .

- Ezért emeli fel a hangját más házába? Maga normális? Tudta jól az egész család, hogy nem szerelemből házasodtunk össze! Miért kéne vele aludjak ? Ha a lánya nem lenne annyira kíváncsi akkor nem kiabálnék vele ! Tudja hogy hol a helye és ne akarjon mindig mindenhol ott lenni ! ~ csapok rá az asztalra . - Itt lakik velünk, együtt eszünk vele de az alapvető tiszteletet nem tudja megadni a szüleimnek! Ha anyám megkéri valamire csak húzza a száját és megy tovább mint aki megse hallotta volna ! Itt mindenki tiszteli de ő senkit se tisztel ! Hogy kéne bánjak vele? ~ kérdezem tőlük ingerülten.

- Miket hordasz te itt össze? A mi kislányunk egy jól nevelt , tanult, tisztelettudó lány! A férje vagy , ő a feleséged! Együtt kéne aludjatok ! ~ mondja a hülyeségeit még mindig..

- Látta már az anyám kezét? Nézze! ~ húzom fel anyu ruháját a kezénél és mutatom az égési sérülését.  - látja ? Megkérte az önök jól nevelt lányát, hogy segítsen ki vinni a vendégeknek a teát! Mivel nem segített neki így egyedül kellett megtegye és direkt az útban állt, hogy még véletlen se férjen el tőle! Maguk szerint ezek után majd a tenyeremen fogom őt hordozni ? Ne kiabáljanak más házában! Ha nem tudnak tisztelettel beszélni az apámmal és anyámmal akkor menjenek el innen ! ~ mutatok az ajtó felé.

- Elég! Felesleges olyan dolgot erőltetni amit az egyik fél nem akar , üzlet céljából történt a házasságuk,  számítani lehetett erre ! De, nincs jogotok ide jönni kiabálni és kérdőre vonni a fiam ! A lányotokat kéne helyre rakni ha már annyira kiabálni akartok ! ~ Áll fel a helyéről apám.

Köpni nyelni nem bírtak csak a lányukat nézték szikrázó szemekkel . Ahogy apa elment úgy mentünk mi is anyával és hagytuk őket magukra .