[𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 𝑪𝒉𝒂𝒓𝒂𝒄𝒕𝒆𝒓𝒔 𝑿 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓] (BFEJEZETT!!)

Kazunari Takao X Reader (Knb)

NraFliksz kérésére~ 💖✨

,
- [B/Név]-chan~! - hallok meg egy ismerős nevet, mire sóhajtok egyet. - Azért ennyire létszi ne szeress! - kuncogja el. Magát.

- Mit akarsz Takahoe? - nézek rá összevont szemöldökkel, hisz éppen a drága ebéd időmet kell rá pazarolnom.

- Oh! Várj egy percet! Fel kell írnom a 25. becenevemet, amit tőled kaptam! - vesz eló egy kis noteszt, mire megrázom fejem.

- Csak mond, hogy mit akarsz mert pazarlod az ebédidőmet! - nézek rá halálos tekintettel.

- Shin-chan beszélni szeretne veled. - biccent a zöld hajú felé.

- Ne legyen lusta, és jöjjön ide, ha már téged ide küldött. - morgom bekapva egy falatot bentomból.

- Shin-chan~! [Név]-chan azt mondja, hogy te gyere ide! - kiállt neki oda Takao, mire láthatatlanul megrezzenek.

- Ne kiabálj már. - morog rá Midorima, majd Takao mosolyogva bólint egyet majd el is ment.

- Mit szeretnél Shintarou? - nézek rá is összevont szemöldökkel.

- Ráncolhatod a homlokodat nem érdekel. - mondja egyszerűen, ahogy helyet foglal előttem. - Nem tudom, de szerintem látszik, hogy Takao egyre többet lóg a nyakadom.

- Igen, de mire akarsz kijukadni? - nézek rá kérdően.

- Szerintem Takaonak tetszel. - mondja egyszerűen, mire az almalevet -amit éppen ittam- félrenyelem. - Oi! Azért ne fulladj meg! Nanodayo.. - ütögeti meg hátam.

- Ne viccel már, Shintarou. - nézek rá összevont szemöldökkel.

- Olyannak ismersz aki ezzel viccelne? Amúgy meg tudom, hogy ő is tetszik neked! - jelenti ki egyszerűen.

- Csendesebben már! - morgok rá.

- Nem ellenkeztél, szóval jól gondoltam. - tolja fel orrán szemüvegét.

- Vagyis megérzésből mondtad? - kérdezem meg mire bólint egyet. - Ennyire nyilvánvaló? - kérdezek rá.

- Nem, csak a horoszkópok sosem hazudnak. - rakja keresztbe kezeit. - Meg ezt kérte, hogy adjam oda neked. - húz ki a zsebéből egy levelet. - Viszont nekem kezdődik az órám, szóval edzésen. - állt fel, majd elment. Én meg kinyitottam a levelet.

Kedves [B/Név]-chan!

Ennek a levélnek a megírását Shin-chan kényszerítette, mivel nem voltam képes eléd állni. Remélem nem zavar, hogy végig a nyakadon lógok, és pazarlom drága idődet, de másképpen nem tudtalak volna jobban megismerni. Igen nem is Shin-chan akart volna veled beszélni, csak szíveséget tett, viszont most még egy hétig azzal a fa cuccal kell húznom őt. De a lényeg! Szeretnélek sokkal jobban megismerni, és elhívni téged egy randira, és talán ha viszonzod érzéseimet akkor lehetnél a barátnőm is! Tudom, hogy az ebéd idő végén olvasod, és ezután pedig nincs több óránk, szóval szeretném azt a randit ma teljesíteni! A suli kapujában várlak csengetéste!

Taka-chan~!

A levelet olvasva akaratlanul is elkuncogom magam, és időre nézve láttam, hogy már csak két percem volt. Egy Flash-t megszégyenítő gyorsasággal kezdtem pakolni, és a suli kapujához sietni. Mikor odaértem egy kissé bizonytalanul össze-vissza tekintő Takao került elém.

- Taka-chan! Elfogadom az ajánlatod! - kiálltok neki oda lihegve a futástól, mire meglepetten pillant rám. És becsengettek. Ezzel csak ketten maradtunk a bejáratnál.

- [B/Név]-chan! Hahh! - fújta ki bent tartott levegőjét. - Annyira örülök, de... Melyik ajánlatom? - kérdezi meg apró pírral arcán.

- Mindkettőt! - jelentem ki. - Mivel ugyan így érzek én is! - sétálok hozzá közelebb, majd felnézek rá. Hisz a gyerek egy fejjel magasabb mint én. - Milyen terveid vannak mára? - kérdezem meg aprót kuncogva.

- Elmehetnénk a törzshelyünkre, és ihatnánk valamit! - jelenti ki. - Na meg mivel megzavartam a "Drága ebéd idődet" ehetünk is valamit! - mondja viccelődve.

- Na! Az ebéd igenis fontos dolog! Viszont ötre vissza kell érjük edzésre! - jelentem ki.

- Mivel még csak egy óra van, van bőven időnk! - teszi tarkójára kezeit.

Majd beszélgetve meg is indultunk. Viszont kivételesen nem volt olyan mint amilyen szokott. Nem tudom miért, de olyan mintha visszafogná magát, hogy ne kezdjen mindenről viccelődni. Ami kissé aggaszt, hisz lehet pont azért van, mert ma reggel is elküldtem a világ másik felére ez miatt.

- Taka-chan~! Nem kell visszafognod magad. - mondom ki, mire kissé meglepetten néz rám. - Látszik, hogy nem mondasz ki mindent amit akarsz, és ez kezd aggasztani. - motyogom mondatom utolsó felét. - Csak legyél önmagad, én meg próbálok hozzászokni! - mosolygok rá halványan.

- Te mindenen átlátsz, [B/Név]-chan! - simogatja meg hajam. - Viszont engem is aggaszt valami.. - mondja kissé félre nézve. - Amikor ebédnél odakiabáltam Shin-channak, megijesztettelek? - kérdezi meg viddzanézve rám, mire levegőt is elfelejtek venni.

- Csak nem bírom ha az emberek kiabálnak, mert meséltem, hogy mikor kisebb voltam, és még apum, és anyum együtt voltak sokat veszekedtek. - motyogom kissé lehajtva fejemet.

- Akkor megpróbálok nem kiabálni melletted! Akkor Shin-chan azért szólt rám. - mondja felvilágosulva.

- Na, de! Felejtsük el a negatív dolgokat, és gondoljunk a jókra! - mondom rá mosolyogva a fiúra.

- Igazad van! Na akkor ott tartottam...

Végül a randi nagyon jól sikerült. Élveztem Takao társaságát, és látszatra ő is élvezte az enyémet. Az eladók csak sejtelmes mosollyal figyeltek minket, mintha tudták volna, hogy miért vagyunk itt. Ezek után személyesen is megkért, hogy legyek a barátnője, amit el is fogadtam. De amilyen aranyos arcot vágott, sosem fogom elfelejteni. És úgy vagyunk vele, ha egy hónapnál tovább fogjuk kihúzni akkor a szüleinknek, és a barátainknak is elmondjuk. Persze Shintarou biztos tudni fogja már, és már hallom magam előtt azt a mondatát, hogy: "Megmondtam, hogy a horoszkópok sosem hazudnak!". De végülis életem egyik legboldogabb napjának mondhatom a mait.