[𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 𝑪𝒉𝒂𝒓𝒂𝒄𝒕𝒆𝒓𝒔 𝑿 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓] (BFEJEZETT!!)

Dazai Osamu X Reader (BSD)

Pancsita kérésére~ 💖✨

Ilyen dél fele hazafele sétáltam, és rövidíteni akartam az utat, így a rövidebb úton mentem. Viszont egy gond van vele. Egy sikátoron keresztül kell, hogy menjek. De elég fáradt voltam, és egy húsz perces utat rövidítettem tíz perces útra. Szóval bevállalva a következményeket be is léptem a sikátorba. Hát be is következtek a dolgok, hisz egyik pillanatról a másikra, már falnak is voltam nyomva.

- Látom eltévedtél, cicus~! - mondja, melyre egyszerűen erőből tökön rúgom, majd ahogy a fájdalomtól összerogy fejét elkapom, majd teljes erőből a térdemre vágom, melytől orra vérezni kezd, végül hátralököm, így elvesztve egyensúlyát hátra esik a falnak.

- Tanuld meg tisztelni a nőket előbb, és nem így bánni velük. - mondom hajába markolva, majd az én arcszintemhez húzom. - Most pedig húzz innen! És örülj, hogy még életben vagy. - mondom melyre szédülve felkel, majd el is húzza a csíkot.

- Látom te sosem változol, [Név]-chan! - hallok meg egy ismerős hangot hátam mögül.

- Téged is még lehet látni? Azt hittem már sikerült megölnöd magad. - fordulok meg, ahol hátam mögött megpillantom az ismerős barna hajút.

- Bárcsak! - jelenti ki. - És mi járatban erre? - kérdezi meg.

- Egész éjjel talpaltam, és most fejeztem be a munkám, szóval éppen hazafele tartok. - válaszolok kérdésére. - És te? Rég nem tetted erre a környékre be a lábad. - vonom fel egyik szemöldököm.

- Volt itt egy munkám, csak meghallottam, egy igen férfias kiáltást, és azt hittem valaki bajban van.. De akkor ezek szerint nem. - ránt vállat zsebre rakva kezeit. - Hazakísérlek~! - jelenti ki.

- Ane-san meglát, csak a nyakadat csavarja ki. - nézek rá szem forgatva.

- És? - kérdezi meg, melyre sóhajtva egyet beadom derekamat.

Végül mivel Dazaival négy éve nem láttuk egymást, így elmondta mi történt vele, és ugyan azt csináltam én is. Igazából Dazai, és én nagyon jó barátok voltunk, és sokszor együtt szívattuk Chuuyát, és sok mindent csináltunk együtt. De elmondta, hogy keresett volna, csak félt, hogy megutáltam vagy valami ilyesmi, így nem keresett. Utána pedig a négy év után én vagyok az első Port Maffia tag akivel találkozott.

- Most komolyan? Mori van olyan, hogy 24 órán keresztül bent tart téged semmi alvással? - kérdezi meg már-már idegesen.

- Nem is ritkán. - forgatom meg szemeimet. - De itt vagyunk. - mondom a sarkon megállva.

- A hétvégén össze futhatnánk vagy valami. - veti fel az ötletet.

- Nekem aztán mindegy. - mondom, ahogy zsebembe túrok, majd előveszek egy kis cetlit. - Majd hívj, és megbeszéljük a dolgokat. - nyújtom át a cetlit, melyet át is vesz.

- Alig várom~! - dalolja, majd apró puszit hint fejem tetejére, és el tűnik az árnyékban.

- Hülye gyerek. - rázom meg fejem mosolyogva, majd tovább sétálok hazafelé.