[𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 𝑪𝒉𝒂𝒓𝒂𝒄𝒕𝒆𝒓𝒔 𝑿 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓] (BFEJEZETT!!)

Dazai Osamu X Oc (BSD)

LunaNaito-chan kérésére~ 💖✨

[Thief Detective AU part 3]

- És így jött rá a bátyám, hogy együtt vagyunk. - magyarázza el Naito barátjának a tegnap történteket. - Viszont senkinek sem mondhatjuk el, de szerencsénkre csak, Chuuya tudja.

- Értettem! - áll vigyázzba, Dazai. - De akkor nem mehetünk még mindig randira? - kérdezi lefele görbítve ajkait.

- Osamu... Még mindig nagyon imádlak, és minden, de te egy körözött bűnöző vagy, és az én dolgom lenne téged börtönbe juttatni. - teszi keresztbe kezeit vörös hajú lány.

- De várjunk! - jelentette ki hirtelen, mely miatt Naitotól egy kérdő pillantást kapott. - A chibi nem kiabált, amikor megtudta, hogy együtt vagyunk... - mondja kissé elkerekedett szemekkel. - Naito, az nem a bátyád, hanem valami idegen ember! - jelentette ki vörös hajú lányba kapaszkodva.

- Amíg boldog vagyok, addig nem zavarja!.. Mármint ezt mondta. - mondta Naito, ahogy lehámozta barátja kezét vállairól.

- Nehéz elhinnem, hogy a chibi ezt mondta, de hiszek neked! - öleli meg Naitot, aki egyből viszonozza azt.

*Time skip*

- Chuuya! Ha nem baj ma Osamunál alszok. - nyit be bátyja szobájába, aki valamit ír az írógéppel.

- Rendben, vigyázz magadra! - mondja szeme sarkából rá pillantva a lányra. - És ha elmentek valahova, bizonyosodjatok meg, hogy senki nem lát titeket.

- Okés! Akkor szia! - siet bátyjához, majd egy rövid ölelés után el is indult barátja háza felé. Aki az ajtóban állt, és várta Naitot.

- Akkor mehetünk? - nyújtja kezét a lány felé, aki össze is kulcsolja ujjaikat.

- Igen! - jelenti ki mosolyogva a lány.

Dazai ismer egy olyan helyet, ahol ilyen időben senki nincs. Csak egy pár ember akit Dazai ismer, és megbízik bennük annyira, hogy senkinek sem szólnak a Naitoval való kapcsolatáról. Így arra a kisebb helyre mentek ami egy gyönyörűen kialakított kis park, ami egy annyira eldugott helyen van, hogy aligha észreveszik a helyet.

- Itt biztos, hogy nem lát senki olyan aki ismer minket? - kérdez rá mégegyszer a vörös hajú lány.

- Teljesen biztos vagyok benne, ne aggódj! - szorítja meg kissé Naito kezét.

- Rendben! - virul fel vörös hajú, majd a fűbe ülve kezdenek beszélgetni mindenről.

Nagyon jó idő volt, de ahogy kezdett késő lenni egyre hűvősebb lett, és ezt Naito is észlelte, viszont otthon felejtett a blézerét, mely talán egy kissé melegen tartaná. De persze Dazai ezt észrevette, így egyből levette fekete kabátszerűségét, majd Naitora terítette.

- Köszii! - mosolyog Dazaira, aki már kedves mosollyal figyelte barátnőjét.

Igazából ezek után az éppen lemenő napot nézték, miközben kettejük közt kellemes csend uralkodott. A naplemente után pedig csillagokat nézvtek annyi különbséggel, hogy már beszélgettek. Miután lopakodó üzemmódban vissza értek Dazaihoz, és egész éjjel főztek, és párnacsatáztak. Persze másnapra kipurcantak, és valamikor dél fele keltek fel, és egy reggeli-ebéd után elbúcsúzva egymástól, Naito elindult hazafele.

Gyáá! Végre sikeresen pótoltam a hiányzó háziaimat, és megcsináltam a heti háziaim is, így már szerintem egy hét után végre megint tudtam írni! Yeyy! Mivel elvették a gépem, és a telóm, így nem tudtam írni, de remélem tetszett a rész, meg minden!

Tsókacsaládnak!! 💖