[𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 𝑪𝒉𝒂𝒓𝒂𝒄𝒕𝒆𝒓𝒔 𝑿 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓] (BFEJEZETT!!)

Itadori Yuuji X Reader (Jk)

Ramna3 kérésére~ 💖✨

Éppen az iskolából sétáltam haza, mikor is egy ismerős hang ütötte meg fülemet, ahogy másokkal nevetgél. Yuuji azaz a barátom kivel, már két éve együtt vagyunk. Persze odamennék Yuujihoz nagyon szívesen, viszont a suliban egyre keményebben bántalmaznak, így az arcomon is látszik egy-két lila folt, melyet még az alapozó sem tudott elrejteni.

|Írói szemszög|

- Hé, Itadori! Az nem a barátnőd akiről annyit meséltél már? - kérdezi meg rózsaszín hajút, Nobara.

- Tényleg? - fordul hátra, majd megpillantja az ismerős hajkoronát, majd a telefonja is rezeg egyet.

"Szia, Yuuji! Most láttalak az állomáson, viszont nem volt a legjobb napom, így hazamegyek! Add át a barátaidnak, hogy köszöntem nekik :)!"

Amint elolvasta az üzenetet aggódni kezdet barátnőjéért, ám most sajnos nem tud odamenni, és megölelni, mert ezt a napot beígérte már Gojonak, Meguminak, és Nobarának.

- Ki írt? - kérdezi meg, Megumi miután látta, hogy Itadori egy ideje a telefonját nézi.

- [Név] írt, hogy látott minket, csak sietnie kell haza! - mosolyog osztálytársaira.

- Mikor találkozhatok már vele? Tuti a legjobb barátnők lennénk! - mondja keresztbetett kézzel, Nobara.

- Majd megkérdezem mikor jó neki, és bemutatlak neki. - forgatja meg szemeit, Yuuji.

|Reader szemszöge|
*Time skip*

Ilyen délután öt fele hirtelen kopogást hallok az ajtón, melyre kérdően felkelek az ágyamról, és kimenve az előszobába ajtót is nyitok. Meglepetésemre pedig, Yuujit láttam meg, aki ahogy meglátott szoros ölelésbe vont.

- Mi volt a baj ma? - kérdezi meg aggódóan, ahogy lábával becsukja az ajtót.

- Csak fáradt vagyok. - hazudok neki, melyre kissé eltávolodik tőlem, majd kezét arcomra teszi.

- Akkor mik ezek a foltok? - kérdezi meg végig simítva egyiken az ujját. - Miért nem iratkozol át egy másik suliba? Azok a szemét dögök ballagásig nem fognak békén hagyni.. - morogja. - Most már be fogok menni, és kiverni a cirkuszt! - mondja, melyre apró mosoly lesz ajkaimon.

- Nem vagy az apám, nem kell.. Meg nekem már csak egy év van ebből a szakmából. - fogom meg kezét, mely az arcomon van.

- De annyira rossz így látni téged.. - mondja mellyel szívemet elolvasztotta.

-Gyere inkább menjünk el valahova! Majd megoldjuk valahogy. - mondom, melyre válaszul az orrom hegyére egy apró puszit, azaz a válasza igen. De mielőtt elmentünk volna persze lefertőtlenítette a sebeimet, mivel a smink nem tesz nekik jót.