[𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 𝑪𝒉𝒂𝒓𝒂𝒄𝒕𝒆𝒓𝒔 𝑿 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓] (BFEJEZETT!!)

Dazai Osamu X Oc(BSD)

LunaHimiko-chan kérésére ✨❤️

Nakahara Naito vagyok. A Maffia egy nagyon erős tagjának a kishúga. Hogy kinek? Nakahara Chuuyának. Egyedül vörös hajunk egyezik. Neki míg kék szemei vannak nekem zöldek. Ja, és attól független, hogy 2 évvel idősebb nálam körülbelül 5 centivel magasabb vagyok mint ő.

A maffiából tervezem a szökésem egy ideje. Ami az, hogy bevetésen csak úgy "eltűnök", és róka alakban megbújok az erdőben.

Ez olyan mint a bátyámnak az Arahabi. Ilyen Isteni áldás (lehet rosszul tudom). Egy pecsét megszakadása után került a birtokomba. Ez annyival ruház fel, hogy az érzékszerveim kitűnően működnek, és lehet róka, félig róka-félig ember, és simán ember. De legjobban róka szeretek lenni. Viszont még visszaváltozni nem tudok magamtól. Így egy olyan képesség kell mint Dazai képessége. Hogy megszűntesse. Így lehet örökké róka leszek.

- Naito indulunk! - szól bátyám.

- Rendben megyek is. - nézek rá. Gyorsan felköltöm a hajam, és bátyám után megyek.

Majd meg is indulunk. Az utat csendben tettük meg egymás mellett sétálva.

- Ha lehet ne ölesd meg magad! - néz rám, mire bólintok egyet.

Kezdetét vette a bevetés. Ahogy számítottam rá a végén volt egy hatalmas robbanás. Itt az időm! Gyorsan róvává változtam, és az erdő felé futottam.

Az erdőbe érve egy kis ház mellett húzódtam meg. Ami megvédene az esőtől, ha netalán amíg itt vagyok esne az eső. Vadászni tudok, pont az ilyen alkalmak miatt gyakoroltam ezt.

Viszont hatalmas bűntudatot érzek. Csak úgy simán ott hagytam a bátyám. Mikor ő mindig velem volt, és én csak így egyszer csak felszívódok.

*Néhány héttel később*

Egy pár hete lehetek itt így róka formában. Rengeteg kérdés fúrja az oldalam. Chuuya hogy lehet? Vajon haragszik? Meg tudna bocsájtani? Egyszer innen kijuthatok majd?

Hirtelen lépteket hallok az erdő szélétől. Egyre jobban közelednek. Kissé lelapítok ha menekülni kellene tudjak menekülni. Majd hirtelen feltűnik egy ismerős ember. Egy nagyon ismerős. Név szerint Dazi Odamu. Egy régi maffiás. Ő is az egyike azon embereknek akikben megbízom.

- vong vong... Yeah~! - dúdolgatja öngyilkos dalait.

Amit folyamatosan már akkor is énekelt, és dúdolt. Majd lenézett rám amire kissé megleoődött.

- Hát te? - gugol le, majd ki nyújtja egyik kezét, mire nem megyek közelebb. Tudom az ereje miatt megszűnteti az enyémet. Elég, hogy hozzám érjen. Majd észreveszem, hogy kesztűt visel(vegyük most úfy, hogy meggátolja az a kesztyű az erejét, és így nem tudja használni), így közelebb megyek, hogy elérjen. - Nem csak én vagyok akkor egyedül. - mosolyodik el, mire végig simít vörös bundámon. - Gyere! - nyújtja ki másik kezét, és felkap az ölébe. - Haza viszlek. - mosolyog rám, majd elindul az erdőből kifele.

Amint bezárta a bejárati ajtaját egyből le kellett tennie mivel valaki hívta.

- Ez meg mit akar. - fancsalodott el az arca. Innen már tudtam ki lesz az. Kimegy a konyhába, és felveszi a telefont.

Amire visszajött már a kanapéján ültem, és figyeltem őt.

* Dazai szemszöge *

Amint Chuuya kissé rekedt hangon beleszólt a telefonban, hogy nem-e láttam a húgát Naitot teljesen lesokkoltam. Igazából egyedül Chuuya tudja azt, hogy a húgába szerelmes vagyok így gondolom ezért keresett engem. Gyorsan leráztam valamivel, majd visszamentem a nappaliba. Sejtettem ki lehet a róka.

* Naito szemszöge *

- Naito-chan ez te vagy? - kérdezi meg, mire füleimet hátra csapom, és lehajtom a fejem. - Szóval igen... - mondja, majd leveszi a kesztyűjét, és megérint. Egyből vissza is változom.

- Szia... - hajtom le a fejem.

- Naito-chan! A bátyád tudod mennyit aggódik érted? Engem hívott fel pedig utáljuk egymást Chuuyával! - néz rám idegesen. - Most pedig elmondom ezt Chuuyának.

- Csak azt ne! - kiáltok fel, mire befogom kezeimmel a számat.

- Miért ne? - kérdez rá. De nem válaszolok.

- Nem akarok oda vissza menni... A minimum, hogy vissza zárnak a zárkába, vagy rosszabb esetben meg is ölnek. - motyogom. - Csak szabad akarok lenni, és nen folyamatosan gyilkolni sokszor ártatlan embereket! - fakadok ki magamból. Majd hirtelen megcsörren a csengő.

- Nyitom. - mondja Dazai, majd kinyitja az ajtót. Viszont nem várt személy jön be az ajtón.

- N-Naito! - fut hozzám bátyám. - Nem esett bajod? Biztos jól vagy? Hol voltál eddig? - bombázott kérdéseivel. Erre elmondtam neki mindent. A szökésemtől kezdve a kifakadásomig. - A bátyád vagyok nem? Erről tudnom kéne! - motyogja idegesen.

- Igen tudom, és sajnálom. - ölelem át bátyám, mire visszaölel. - De tudod, hogy utállom a maffiát. - mormogom.

- Teljesen tisztában vagyok vele. - mondja, és hallom a hangjából, hogy örül azért mert lát. - De nekem mennem kell. - lép ki az ölelésből. - Majd még beszélünk Naito! - simogatja meg fejem, majd szúrós pillantást vet Dazaira, és kimegy a házból.

- Menni kéne aludni. - nyújtózkodik Dazai. - Ha gondolod... Aludhatsz velem, mint régen. - néz rám kedvesen. Mire mosolyogva bólintok, majd megölelem. Amit a kezdeti sokk után viszonoz is. - Na mizu? - kérdezi meg.

- Szeretlek! - jelentem ki, mire érzem ahogy megrezzen, majd lefagy. - Teljes szívemből! - támasztom meg állam mellkasán.

- É-én is szeretlek. - mondja, és arcából egy érett paradicsom lett. - Akkor megyünk aludni? - kérdezi meg.

- Menjünk, mert én is álmos vagyok.

A hálóba beérve egyből befeküdtem puha ágyába. Mellém feküdt, és áttolt, hogy oldalasan feküdjek, majd átölelte a derekam.

- Akkor most? - kérdezem meg, mire puszit kapok arcomra.

- Igen együtt vagyunk! - mosolyog rám, mire elmosolyodok, majd lehunyom szemeim.

......................................................................

Na meghoztam ezt is. Néhány helyen kiegészítve xd. Na de remélem tetszett, és nem rontottam el. Na de én lépnék is guys!

Tsókacsaládnak!! 💖