Jungkook szemszöge.
A vigyor levakarhatatlan a képemről, ahogy Jimin boldog arcát nézem, miközben az ujjain ékeskedő gyűrűjét csodálja. Alapesetben is már madarat lehetne fogatni velem, hogy igent mondott nekem, de így, hogy ennyire látom rajta a csodálatát, csak még inkább vidámság lesz úrrá rajtam.
- Tetszik, Baby? - kérdezem incselkedve, bár egyértelműen az arcára van írva a válasza.
- Nagyon.- pusmogja még egy utolsó, az ékszerére vetett pillantás után, mielőtt rám nézne azokkal a csodás, barna szemeivel, melyekbe örökre el tudnék veszni. - Meseszép.
- Bíztam benne, hogy tetszeni fog. - vallom be félszegen. Jobban felé fordulok, és a kocsi hátsó ülésének támlájára fektetem a kezem. Miután igent mondott nekem, természetesen ünnepelni kezdtünk, és a kezdetben tervezett csak egy koccintás helyett, azért több pohár is lecsúszott, mire mindenki gratulált nekünk. Így a saját kocsimat elvitettem, és helyette az egyik alkalmazottammal hozzattam el egy olyant, melyben a sofőrünk kényelmesen elszállíthat minket a következő helyszínre, vagyis a báromba. Bár szuper volt a családom körében is megünnepelni az eljegyzésem és a szülinapom, azért vártam már azt is, hogy a barátaim körében is lehessek, ahol terveink szerint kicsit jobban is kiereszthetjük a gőzt. Az utóbbi hónapok után amúgy is nagyon ránk fér egy kiadós bulizás.
- Ez nem is kérdés. - vigyorog rám az összes fogát megvillantva. Hirtelen feltérdel az ülésre az egyik lábával, majd pillanatokkal később már teljesen közel hajol az arcomhoz. A lélegzete a bőrömön csapódik le, míg ígéző szemei, vad fénnyel csillannak fel. Nem is kérdés bennem, hogy Jimin áhítatós cukisága most fordult át szexuális vadászatba. - Alig várom, hogy megmutassam, mennyire jó férjed leszek.
Erotikus, búja hangja egyenesen a nadrágomba hatol, és máris jelzést ad farkamnak, micsoda örömökre is céloz ezzel az én angyalian rossz szépségem. Az ölem kínzó feszítése végül tettre sarkal, és mielőtt egy kósza hang elhagyhatná az ajkait, máris az ölembe rántom Őt. Ahogy formás feneke megérkezik a tökéletes helyére, a karjaimat máris indaként fonom a derekára.
- Alig várom, hogy lássam, Baby. - pusmogom az ajkaira, majd mint egy éhes vad, úgy csapok le rájuk minden engedélyt mellőzve. A csókot azonnal elmélyítjük, miközben nyelveink szenvedélyes harcot vívnak egymással, míg Jimin a nyakam köré fonja a kezeit, és még közelebb von magához. Csípője lassan kezd ringani az ölembe, amitől mindketten a csókba nyögünk. Tenyereim a fenekére vándorolnak, és ösztönösen segítem bele a mozgásába, ami mindkettőnket egyre jobban és jobban felhergel. Valahol az agyam leghátsó zúgában villog egy jelzés, hogy nem kellene az alkalmazottam előtt ezt művelnünk, a kocsim hátsó ülésén, de ez teljesen eltörpül az mellett a vágy mellett, ami átvette felettünk az irányítást.
Hogy is állíthatnám meg ezt érzést mely teljesen felperzsel? Jimin olyan, mint a legédesebb drog a világon, és én, mint mostantóli kizárólagos fogyasztója, nem tervezek megválni tőle. Így hát kisebb megszakításokkal ugyan -mikor levegőért kapunk egy pillanat alatt-, de szüntelenül csókoljuk a másikat egyre jobban elmerülve ebben a fergeteges élvezetben, mígnem egy óvatos torokköszörűlés visszaránt minket a valóságban. Ahogy elválunk egymástól, Jimin a vállamra támasztja a homlokát és sebesen veszi a levegőt, míg én felette átnézve a sofőrünkre emelem a tekintetem, aki félszegen pillantgat felénk.
- Megérkeztünk, Uram. Szeretné esetleg, ha tovább hajtanánk? - érdeklődik, én pedig rögvest a fejemet rázom. Csábító a gondolat, hogy befejezzük, amit elkezdtünk, de egyrészt nem szeretném, ha a sofőr ennek szemtanúja lenne, másrészt biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben lesz még ennél alkamasabb időpontunk erre, miután buliztunk egy keveset.
YOU ARE READING
Needed Me /Jikook ff./
Fanfiction"Tudom, utálod bevallani, de Baby, szükséged volt rám." Egy találkozás egy idegennel sok mindent magában hordozhat. Park Jimin életében ez az ismeretlen hozta el a várt változást a jó és a rossz értelemben egyaránt. / Jikook