Needed Me /Jikook ff./

22. rész

Jimin szemszöge.

A lábam idegesen jár az asztal alatt, ahogy arra várok, hogy Yoongi végre betoppanjon az étterembe, amit megadtam neki a találkánk helyéül. Miután kimondta Kwon nevét kétség sem maradt bennem, hogy beszélnem kell vele, és hirtelen annyi kérdésem volt, hogy attól féltem talán válaszolni sem tud rájuk adni, ami csak tovább növelte nyomorult hangulatom. Ráadásul közben a bűntudat mázsás súlya is húzott, amiért ott hagytam Jungkookot a szobánkban, pláne a vallomása után. Csak így, szótlanul, még csak fel sem keltettem, hogy elmondjam mire készülök. Ez egyrészt azért is volt mert tudtam, hogy lebeszélne, plusz biztos voltam benne, hogy haragudna is, amiért ez a találka egyáltalán létrejöhetett. Azzal nyugtatom magam, hogy csökkentsem a mérhetetlen önutálatom, hogy már nem is róla akarok tudni, hanem csak és kizárólag Kwonról. Vagyis inkább főleg arról Yoongi honnan is ismeri ezt a férget. Ezt meg hogy mondhattam volna el neki? Akkor be kellett volna avatnom az egészbe, amit nagyon nem szerettem volna. 

- Nagyon elmerültél. - az ismerős hang úgy ránt vissza kúsza gondolataimból és az egyszerű fehér terítő tanulmányozásából, mintha a víz alól húzta fel a fejem egy hosszantartó lent lét után. Yoongi kedvesen mosolyog, majd helyet foglal velem szemben és olyan hanyag eleganciával int a pincérnek, hogy még így is leesik az állam tőle. - Egy üveggel a legjobb borukból, kérem. - mondja a pincér srácnak, ahogy az mellénk ér, majd mikor sebtében el is szalad a rendelésünkkel, rám emeli a tekintetét. - Minden rendben Jimin? - hangjában őszinte kíváncsiságot érzek, de a találkozónk oka miatti idegességem még ez sem csillapítja.

- Igen. - felelem kis habozás után, türelmetlenül járatva továbbra is lábam. Le sem taghatnám az idegességem, de szerintem nincs erre szükség.

- Térjünk egyből a lényegre? - kérdezi pajkos vigyorral. Rögtön megörülök, hogy nem futunk felesleges köröket, annak meg még inkább, hogy erre nem is nekem kellett kérnem. Bólintok, s közben a pincért figyelem, aki visszaér mellénk és rögvest két pohárba tölt a kért italból. Ahogy ismét magunkra maradunk, Yoongi felém emeli a poharát, amit az udvariasság jegyében én is leutánzok, majd egy hatalmasat kortyolok, amit Ő csak értetlen pillantással illet. Egy sokkal szolidabb kóstolás után leteszi a borát, majd az asztal felett összefonja hosszú, vékony ujjait. Tartása olyan, mintha tárgyalni készülne, így én is erőt veszek magamon, hogy abbahagyjam nevetséges zavarom. - Mindent elmondott neked?

Anélkül tudom, hogy kire gondol, hogy a nevét mondaná, de ha kétségem is lenne, lenéző hangja nem hagy bennem más opciót a személyt illetően. Bólintásommal együtt viszont a fekete hajú édes arca is az elmémbe férkőzik, amitől a bűntudat újult erővel kezd el ficánkolni a mellkasomban. Pedig jó lenne, ha legalább most lenne egy kis nyugtom.

- Igen. - erősítem meg magamat szóban is, de ahogy szája szélén meglátom kis somolyát és kiismerhetetlen barna szemei érdekes fénnyel felcsillannak, már tudom, hogy az Ő mindene és az enyém nem egyeznek egymással.

- Akkor tudsz Jennieről. - egyértelmű kijelentést tesz, nem kérdez, de én azért egy halvány bólintással reagálok rá. - És rólam is tudsz?

Újabb biccentés, de ez akaratlanul még az előzőnél is erőtlenebbre sikeredik. Abszolút képtelen vagyok a tárgyalásra, pláne egy ilyen kényes helyzetben. 

- Csak annyit, hogy együtt voltatok.
Yoongi felciccent, majd kicsit el is vigyorodik, mintha szórakoztatná a helyzet.

- Sejthettem volna, hogy nem fog nagy mesedélután zengeni rólunk. Nincs is rá szükséges, de engedd meg, hogy beavassalak pár apró részletbe.

Előrébb dől, tekintete pedig szinte lyukat váj belém, míg közelsége oly módon feszélyez, mint soha korábban. Talán az első találkozásunknál éreztem utoljára ilyen visszahúzó erőt vele szemben, de ott is ahhoz kötöttem, ahogy Jungkookkal viselkedik. Most is azért érzem ezt mert közvetve Őt is érintjük? Az érzéseim is bolondul cikáznak, és úgy érzem nem kellene engedem hogy Yoongi Jungkookról beszéljen. Vagy akár csak a volt kapcsolatukról. Biztos vagyok benne, hogy a fekete hajú meg fogja velem osztani, ha készen áll rá, ahogy Jennie esetében is tette, de így csak egy nagyobb hátbatámadás követek el ellene, ha engedek az édes csábításnak, hogy azonnal mindent megtudjak.