Needed Me /Jikook ff./

10. rész

- Most nem igazán érek rá. - próbálom lerázni a hívómat, mert érzem, hogy Jungkook mellém lépett és felpillantva látom is, ahogy kissé értetlenül méreget, nem értve, hogy miért is változott meg a hangulatom ilyen drasztikusan csupán egy pillanat alatt. Igyekszem visszafogni a feltörni készülő pánikomat, de úgy érzem vesztes csatát vívok, amit mi sem bizonyít jobban, mint a fekete hajú, aki az arcomat fürkészi és láthatóan talál is rajta okot az aggodalomra.

- Minden rendben? - tátogja felém a kérdését, én pedig csak haloványan bólintok, de azonnal látom a reakciójából, hogy ezt nem hitte el nekem. Továbbra is méreget, de én nem tudok tovább rá figyelni, ahogy megpróbál közelebb hajolni, hogy hallhasson valamit a beszélgetésből. 

- Azt rögtön gondoltam, Jiminie. - ciccent fel hitetlenül Kwon a túloldalon. - Lefoglal az új állásod, mi?

- Honnan tudsz erről?

- Azt hiszed nem figyeltetlek? Tartozásod van felém, ráadásul nem is kevés. Nem hagyom figyelmen kívül a befektetésem.

Hátrébb lépek, hogy Jungkook ne hallhassa, amit beszélek, de Ő azonnal követ, és meg is ragadja a kezem, amikor éppen elfordulnék, hogy otthagyjam. Mérgesen pillantok rá, de állja a tekintetem, amiből tudom, hogy nem fog magamra hagyni, így kénytelen leszek óvatosan fogalmazni, hacsak nem akarok lebukni. Vajon mit szólna, ha tudna erről? 

- De még van időm a következőig. - próbálkozom ismét, hiszen a megbeszélt részletet minden hónap közepéig adtam oda személyesen az egyik emberének, akivel mindig ugyanazon a helyen futottunk össze alig pár percre, míg teljesítettem a rám eső részt. Kwonnal személyesen már legalább három éve nem találkoztam, és nagyjából ennyi ideje nem is beszéltünk. Nem is igazán bántam, mert az utolsó találkozásunk nem sikeredett túl fényesre. És akkor még finoman fogalmaztam.

- Oh igen, tudom. Csak hallottam, hogy jobban fizető helyed lett, így gondoltam emelhetnénk a részleten.

- Kérlek ne! - hangom kétségbeesetten csendül fel, és már nyoma sincs az előbbi magabiztos, szórakozott Jiminnek. Jungkookra pillantok, aki kissé ijedten néz rám, és rászorít a kezemre, ahogy ismét teszek egy kísérletet, hogy elmenjek. - N-nem tudom tartani.

- Akkor azt hiszem kénytelen leszek lemásoltatni a felvételt. - sóhajt fel megjátszott szomorúsággal, míg az én gyomrom azonnal csomóba ugrik az idegességtől. - Vajon mit szólnának az ismerőseid, ha látnák, ahogy két srác elrendez téged, miközben te öntudatlan vagy? - elmélkedik hangosan, nekem pedig szavai hallatán kifut a vér az arcomból és üveges szemekkel kezdek magam elé bámulni. -  És vajon mennyit adnának ma egy ilyen felvételért? Igazán csábító vagy, bizonyára búsás összeget keresnék vele. 

- Jimin, ki az? - kérdezi Jungkook, ahogy az arcomra simítja az egyik kezét, ami gondolom olyan fehér lehet, mint a frissen hullott hó. Bármennyire is szeretném tartani az álarcom, hogy nem tudjon róla, képtelen vagyok elrejteni a kétségbeesésem a hallottak miatt.
Újra eszembe jutnak az öt évvel ezelőtt történtek, amik miatt fenekestül felfordult az életem egy pillanat alatt. A tizenykilencedik szülinapi bulim és az exem, Changmin, akit olyan vakul szerettem. A srác, aki elkábított csak azért, hogy a haverjával egy kis pénzt kaphassanak egy felvételért...
Lábaim remegni kezdenek és hirtelen megtántoródok, ahogy felakarják adni a szolgálatot, de Jungkook karjai még időben elkapnak. 

- Jimin? -Jungkook hangja visszaránt a valóságba, ahogy két oldalt megragadja a vállamat és kissé kétségbeesetten néz rám. Tekintete eszembe jutattja, amiért elfogadtam akkor, hogy Kwon sakkban tartson azzal a felvétellel, amit szinte apró pénzért vásárolt meg attól a két féregtől, hogy engem a végletekig megtarthasson. A gyötrelmes éjszakák, az önmarcangolás, a gyűlőlet amit eziránt a három szemétláda iránt éreztem, és az utána lévő talpra állásom Hope segítségével. Szinte már belenyugodtam, hogy életem végéig cipelem ezt a terhet, most még is úgy tűnt Kwon beleakar taposni a földbe. - Az istenért válaszolj már! - morran rám ismét, ahogy én csak kábultan meredek magam elé a gondolataimba süllyedve.