Jungkook szemszöge.
Úgy pislogok Jiminre, mintha plusz két feje nőtt volna, pedig szerencsére erről azért nincs szó. Bár belegondolva, lehet inkább az kellene, mint az a pár szó, ami elhagyta vonzó, vaskos ajkait.
- Hogy mi? - bököm ki meglepetten, mindennemű mozgásban megállva közben. Lassan eltávolodom Jimin nyakától, hogy az arcára vezethessem a tekintetem, melyen a szexi, értem vágyakozó kifejezése mellett, egy icipici szemtelen somoly is ül jelenleg. Határozottan élvezi a hangomban és a képemen is megtelepedő döbbenetet, ez nem is kérdés számomra.
- Ismételjem meg, Drágám? - kérdezi incselkedve, nem is leplezve mennyire szórakozott most, ellenben velem, aki nem kap szikrát a hallottaktól. Soha nem voltam alul, mindig is domináns alkat voltam, és még azt sem toleráltam, hogy például Yoongi igyekezett legyűrni engem az ágyban. Többek között ezért sem működött a kapcsolatunk hosszútávon, a sok más egyéb szarsága mellett. Én szeretek irányítani mindenhol, kiváltképpen igaz ez az ágyban, és ezt nem terveztem most megváltoztatni. Még akkor sem, ha vonzó a tudat, és a puszta felvetés hogy a pimasz gyönyörűségem mire lenne vajon képes.
Gondolataimból végül Jimin édes kacagása ráz fel, majd a következő pillanatban már felülve a nyakamba kapaszkodik, hogy egy gyors csókba invitáljon, amit alig van lehetőségem viszonozni, mert amilyen hirtelen kapom, olyan hirtelen is ér véget.
- Baby, eszemben sincs felül lenni! - nevet rám vidáman, míg én döbbenten pillogok vadul csillogó szemeibe. Meg nem tudnám mondani, hogy azért ragyog ennyire a tekintete, mert még fűti az alkohol vagy mert még mindig imádja a vérem szívni, de mindenesetre földöntúli látványt nyújt még ebben a szorult helyzetben is. Ahogy viszont felfogom a szavait, az élet úgy költözik belém vissza egy pillanat alatt, mintha villám cikázna végig az ereimben. - De azért cuki vagy, hogy így megijedtél.
- Persze, hogy megijedtem. - vágom vissza kissé felháborodottan, de közben lefejtem magamról vékony karjait. Kissé meglepetten néz rám, talán azt hiszi túl messzire ment ezzel a poénnal, de rögtön megnyugszik a tekintete, ahogy meglátja, hogy septében elkezdem ledobálni magamról a gönceim. Az ingem pár gombja talán le is szakad a sietős ujjmozdulataimtól, a nadrágom pedig nagy koccanással ér a földre a siettségem miatt, amin Jimin ismételten jót derül. Amikor végzek, anyaszült meztelenül lépek ismét közel hozzá, de nem annyira mint az előbb álltam; most marad köztünk durván fél méter, ami pont elegendő ahhoz, hogy Jimin zavartalanul végig járathassa a tekintetét a testemen. Izmaim feszülnek, ahogy visszatartom magam, hogy leteperjem Őt, miközben a farkam tettre készen a hasamra simul az asztalomon ülő szőke démon puszta látványától is. Egomat és egyben a vágyamat is növeli Jimin elégedett tekintete, főleg amikor kihívóan az alsó ajkába mar a fogaival. Én is végig nézek rajta, és tagadhatatlanul végig cikázik rajtam az izgalom a fedetlen felsőteste látványától és a nadrágján átütő dudorjától.
- Tudod, hogy imádom ha Te irányítasz. - Jimin belesóhajt a mondatába, ami egyértelműen a vágya jele, míg a fenekemre simítva közel von magához. Arca ismét miliméterekre kerül az enyémtől, így a szavait az ajkaimra tudja suttogni. - Mr. Dominancia.
A "becenevemtől" egy pillanatra nevethetnékem támad, de rögtön belém is fagy az el sem kezdett kuncogás, amikor Jimin a következő pillanatban kellően erősen rámarkol a családi ékszeremre. Visszafoghatatlan az a hangos nyögés, ami kiszakad belőlem, de őszintén nem is akarom visszatartani. Sőt, azt akarom, hogy az egész irodámat a kettőnk nyögései, sóhajai és a bőrünk hangos csattanásai telítsék meg, ahogy ütemesen járok ki-be Jimin őrjítő popsijába.
YOU ARE READING
Needed Me /Jikook ff./
Fanfiction"Tudom, utálod bevallani, de Baby, szükséged volt rám." Egy találkozás egy idegennel sok mindent magában hordozhat. Park Jimin életében ez az ismeretlen hozta el a várt változást a jó és a rossz értelemben egyaránt. / Jikook