50. rész

2.1K 122 35
                                    

Jimin szemszöge.

- Ha mától Mrs. Jeonnak foglak hívni, mennyi az esélye hogy letéped a farkam? - elmélkedik Jungkook hangosan, ezzel azonnal apróbb mosolyt csalva az arcomra. Mögöttem ül a kádban, és a felkaromat simogatja, amit lehunyt szemekkel élvezek a vállának dőlve, így nem láthatom, de biztos vagyok benne hogy gonoszul vigyorog a szemétje.

- Úgy nagyjából száz százalék. - válaszolom olyan hangon csendülve, mintha valóban elgondolkodtató kérdés lett volna, és nem a világ legnevetségesebb felvetése. És ezzel tudom hogy Ő is tisztában van, csak egyszerűen nem bír a vérével ez a szexi félisten.

- Sejtettem. - mondja két csók között, melyekkel a nyakamat bombázza. - Ennek ellenére, azt hiszem teljesítened kellene a házastársi kötelezettségeid. - búgja a fülembe. 

A szavaihoz még egyértelműbb fizikális célzást is tesz, ahogy férfias keze a farkam körül kezd simogatni, majd rá is markol, amitől akaratlanul is felnyögök. Nem mintha kérdés lett volna bennem mégis miféle kötelezettségekre gondol az én imádott, kanos vőlegényem. Istenem, de jó is ezt kimondani! Életemben nem gondoltam volna azt sem, hogy valaha komoly kapcsolatom lesz, nemhogy megházasodom. Ráadásul Jungkooknál jobbat nem is kívánhatnék magam mellé. Piszok mázlista vagyok, az egyszer biztos. 

- Még nem vagyok... A férjed. - suttogom nehezen formálva a szavakat ahogy bele-bele sóhajtok. Búja ajkai egy pillanatra sem állnak meg, szüntelen bombázza érzékeny bőrömet finom érintésekkel, nyálas csókokkal vagy éppen imcselkedő harapásokkal, amivel a végletekig korbácsolja épülő vágyamat iránta.- Csak holnap lesz az esküvőnk.

- Hm. Részlet kérdés. - mormolja a nyakamba. - És különben is, itt a tökéletes alkalom, Baby. - folytatja, egyre hevesebben mozgatva a kezét rajtam. - Csak Te és én. Meztelenül.

- Milyen kényelmes. - nyögöm válaszként, belemarva Jungkook izmos combjaiba, amiktől alapjáraton is összefut a nyál a számba, hát még ha közben szakértően kényeztet.  Túlságosan tökéletes nekem ez a férfi, az a baj.

A lábujjaim begörbülnek a visszafojtott vágytól, mert tudom hogy nem kellene engednem a csábításnak, de ez nehezebb feladat mint aminek elsőre tűnik. Persze tudom, hogy már azt sem kellett volna engednem hogy a fürdőzésembe belerondítson, de hogy mondhattam volna nemet amikor váratlanul megjelent a fürdőajtóban teljesen meztelenül, azzal a szexi, vadász vigyorával az arcán? Most már tudom hogy hallgatnom kellett volna a megérzésemre, na meg Rosera, aki váltig állította, hogy Kook nem fog bírni magával, mert ebben a négy napban amit nélküle töltöttem -amíg a legénybúcsúm volt, és néhány utolsó elintézni valót megtettem-, teljesen kibírhatatlan volt. Azt mondta a húgának hogy már utánam is akart jönni, amit nekem is elmondott többször is, főleg amikor kicsit becsicsentve rosszalkodtam és küldtem neki pár forró üzenetet és néhány incselkedő képet. Természetesen nem féltékeny volt, egyszerűen csak nem bírt a kanosságával, ami láss csodát ide is hozta, s amint megtudta hogy hazaértem Ő már száguldott is haza az irodából. Hiába beszéltük meg, hogy az esküvő előtti napokat külön töltjük, amolyan hagyományőrzöen, Jeon Jungkooknak és az Ő kanosságának nem lehet akadályt szabni.

- Ugye? Kár lenne veszni hagyni.

Elnevetem magam vidor szavain, amivel éppen behálózni készül és elő szedem valami titkos rejtekhelyről a maradék önuralmam. Kuncogva erőt veszek magamon, hogy elhúzódjak tőle, majd egyből át is megyek a nagy sarokkád másik oldalára, hogy onnan szembesüljek Jungkook döbbent valójával és a hab alól is tisztán kivehető menetre kész farkával. Hát, ha meg is akartam állítani, most nehéz megállni hogy ne tartsam magamat egy címeres baromnak, amiért megfosztom magam ettől az isteni férfitől. Izmos mellkasáról csak úgy csordogálnak le a cseppek, egészen a gusztusos kockáira, amiket most még inkább kedvem lenne megtapogatni. Szinte viszket a tenyerem, hogy végig simogassam minden egyes porcikáját. Hogy a testem ne árulja el a saját magammal történő viaskodásom, egyszerűen a saját combjaimra simítom a kezeimet és újra felveszem a szemkontaktust a pasimmal, aki éhes szemekkel lesi minden mozdulatom. Érzem hogy el kell terelnem a témát, vagy nagyon korán meg fogjuk ejteni a nászéjszakát, így kibököm az első szagyvaságot, ami eszembe jut.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Nov 07, 2021 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Needed Me /Jikook ff./Where stories live. Discover now