Valami halhatatlan || Max Verstappen [BEFEJEZETT]

21.

-Ez az!- ordítottam és Christian nyakába ugrottam. Max az utolsó nagydíjon a második helyen végzett, sajnos nem lett világbajnok, de csodálatos teljesítmény volt amit ebben az évben nyújtott.

-Megcsináltuk srácok!- ordította Christian még mindig átkarolva engem.

A csapat a biztonsági korláthoz szaladt és várták, hogy Max beálljon a kocsijával a második helyre.
Max kiszállt az autóból és a tetejére állt, majd a csapathoz rohant és rájuk ugrott.
Alig akartam elhinni, hogy itt a vége erre az évre. Nem mondom, hogy nem lesz munka, de sokkal több időnk lesz egymásra és a családjainkra.

-Ügyesek voltatok.- öleltem meg egyszerre Lewis-t és Max-et. Egyikük sem válaszolt, mind a ketten csak lihegtek és mosolyogtak.

-Mostmár hazamennék.- sóhajtott Lewis.

-Az esti gála után mehetünk.- simítottam meg a karját.

-Lehet, hogy kihagyom.- rántotta meg a vállát.- Katherina és Daisy otthon várnak.

-A világbajnok itt hagyja a forma 1-et egy nő miatt?- poénkodtam, Lewis pedig csak egy aprót lökött a vállamon és visszatért a csapatához.

-Srácok. Gyerünk- intett a fejével Christian. Maxnek jelenése volt, én pedig lentről a csapattal figyeltem mit művelnek ott fent. Ezután végig hallgattuk a sajtótájékoztatót és már csak a gála volt hátra ahhoz, hogy a Horner családhoz utazhassunk.

***

-Szia. Olivia vagyok.- nyújtotta a kezét Christian lánya.

-Diana.- ráztam meg a kezét kedvesen.

-Csinálhatunk egy képet?- suttogta a szájával eltakarva a kezét, mintha tilos lett volna feltennie ezt a kérdést.

-Persze.- nevettem el magam és a lány mellé bújtam, hogy csinálhassunk egy szelfit.

-Szia!- integetett  Bluebell, Geri lánya is, de ő csak távolról a kanapéról.

-Köszönj szépen.- hozta elém Geri a közös kisfiukat Christiannel.

-Hát ki ez az édes kisfiú?- nyúltam azonnal felé és csikizni kezdtem. Montague csak nevetett és gyorsan megtalálta velem a közös hangot.

Max és Christian éppen egy finom bort iszogattak, amíg Geri elkezdett kipakolni az asztalra.
Az udvaron voltunk és bár szerettem volna segíteni, Geri azt mondta maradjak nyugodtan a gyerekekkel, majd ő mindent elintéz.

-Gyere megmutatom a lovakat.- ragadta meg a kezemet Bluebell. Örültem, hogy a kezdeti tartózkodás után gyorsan megnyílt. A három gyerek össze- vissza rángatott és mire az ebédre esett a sor, már hulla fáradt voltam.

-Szóval jövőre is Alex marad?- kérdezte Max, miközben a kezét a székem karfájára helyezte.

-Igen. Aztán majd meglátjuk.- rántotta meg a vállát.

-Bírom Alexet.- válaszoltam.

-Én is. De Pierre sokkal jobb barátom volt.- rázta a fejét Max és látszott, hogy nem ért egyet a döntéssel.

-Pierre még nem áll készen, hogy egy ilyen autót vezessen. Fiatal még.- legyintett Christian.

-Idősebb mint én.- ráncolta a szemöldökét Max.

-A kor nem minden Max.- válaszolta Christian. Megsimítottam a barátom karját, hogy engedje el a témát amíg lehet, hiszen már így is kezdett kis feszültség gyűlni körénk, nem kellett, hogy robbanjon is a bomba.

-És mi a tervezek a szabadidőtökben?- rakta le elénk Geri az előételt.

-Én egy hét múlva piacra dobom az új márkámat, ezért elsősorban Cambridge-be utazunk, illetve meglátogatjuk a szüleimet.- vázoltam a tervet.