Valami halhatatlan || Max Verstappen [BEFEJEZETT]

3.9.

-Hé!- szaladt felém Lewis.

-Szia.- torpantam meg.

-Nem is beszéltünk a baleset óta.- kezdett mellettem sétálni.

-Öhm. Igen.- néztem magam előtt az aszfaltot.- Max nem igazán érezte jól magát.

-Sajnálom.- hajtotta le a fejét.

-Sajnálod?- nevettem el magam könnyes szemekkel.- Lewis olyan önfeledten ünnepeltél mintha Max melletted állt volna, pedig nem. Kórházban volt és gondolom nagyon jól tudod.- ráztam a fejem.

-Nem tudtam. Utána jelezték, hogy Max még mindig a kórházban van.- kezdett mentegetőzni.- És természetesen várom a FIA büntetését.

-Nem fognak megbüntetni.- ráztam a fejem.- Téged sosem büntetnek.

-Di. Próbálok normális lenni veled, de te egyszerűen nem engeded.- rázta a fejét már ő is könnyes szemekkel.

-Sajnálom.- hajtottam le a fejem.- De azok után, hogy Kat azt mondta Max megérdemelte nem tudok másra gondolni csak, hogy a feleséged nem normális. Elnézést a kifejezésért, de tudtommal egy család vagyunk és ha nem is lennénk azok se kívánnám senkinek, hogy baja essen.

-Várjunk.- ráncolta a homlokát a bátyám.- Pontosan mit mondott?

-Valami olyasmit, hogy megérdemelte.- válaszoltam és láttam Lewis arcán az idegességet. Már készültem, hogy megint kioszt, hogy Katherinát védje, de ő csak könnyes szemekkel félrenézett és vissza rám.

-Valami baj van.- jegyezte meg, de nem értettem.

-Kivel?- ráncoltam a homlokom.

-Kattel. Sok ideig azt hittem, hogy csak engem félt és Max vezetési stílusa zavarta, de ahogy két hete anyukáddal beszélt ráébresztett, hogy ez már régen nem rólam szól.- vázolta.- Kat felvett egy bébiszittert, alig van Daisyvel, csak akkor ha azt akarja mutatni mennyire szeretik egymást, de...

-Várj.- állítottam le.- Azt akarod mondani, hogy Kat nem foglalkozik Daisyvel? Aki a mindene volt?

-Igen. Miért?- figyelt, hiszen ismert, tudta, hogy valami az agyamban van.

-Mondd csak, Kat keveset eszik?- néztem rá kérdőn.

-Nem. Illetve nem tudom. Nem sűrűn látom enni.- rántotta meg a vállát.- Miért?

-Semmi.- ráztam meg a fejem és láttam vissza akart kérdezni, de a Mercedes garázs felől a nevét kiabálták.

-Ezt még nem fejeztük be.- ölelt meg gyorsan és azonnal el is szaladt a hang irányába.

Besiettem a Red Bullhoz és ismét az egyik kis szobában maradtam Nathannal. A kicsi aludt, én a laptopomat bújtam a verseny pedig perceken belül indult. Felnéztem a rajtra és a szememet lehunyva realizáltam, hogy a verseny borzasztóan indult Bottas hibájából. Szinte mindenki kiesett és olyan emberek kerültek előre akik talán álmodni se álmodtak róla.

Továbbiakban időnként a képernyőre néztem, láttam mikor Lewis egyedül indult a rajtrácsról, vagy ahogyan felhozta az utolsó helyről a harmadikra magát. Max kocsija a múltkori verseny óta nem volt tökéletes, így ő csak csordogált előre, minden tőle telhetőt megtett, de nem jutott sokkal előrébb.

Az internetet bújtam még akkor is amikor a versenynek vége volt és egyre inkább kezdtem rádöbbeni, hogy mi Katherina igazi problémája.

-Hát itt vagy.- lépett be Max.

-Ügyes voltál.- raktam félre a laptopot és hozzá léptem, hogy megölelhessem.

-Megtettem mindent amit tudtam.- mosolygott le rám, majd a tv-re pillantott ahol Esteban Ocon a magasba emelte a trófeát.