Persze nem egészen egy héten belül újra megjelennek a rendőrségtől. Ahogy sejtettem házkutatási paranccsal együtt, még szerencse ma rajtam kívül mindenki dolgozni van. Még Benedict- nek is sikerült munkát találni. Miközben odabent kutakodnak, addig kiülök egy sörrel a kezemben a teraszra. Bár elég hideg van semmi kedvem végig nézni, hogy feltúrják az otthonom. Természetesen úgysem fognak semmit találni. Fel kell hívjam az ügyvédemet, kezd ebből az egészből kicsit elegem lenni. Olyan mintha engem gyanúsítanának.
- Mi a faszom ez? Mégis mit képzelnek ezek? - robban ki az ajtón egy igencsak dühös Taknyos. Így már nagyon rég viselkedett és be vallom hiányzik ez az erőszakosság. Az utóbbi időben teljesen elhagyta. És tudom, hogy ez nagyon nem jó. Így csak nő benne a feszültség egyre jobban. Valahogyan vissza kell vezessem erre az útra, legalább is az ágyban. Mivel a héten én vagyok a soros, már meg is van a terv. Szuper ágyat csináltatott, remek rögzítési pontokkal.
- Semmi extra. Ne aggódj. Úgysem találnak semmit. Hogyhogy ilyen korán jöttél? - bújok hozzá egy ölelésre, szeretettel át is karol. Fejét a nyakamba hajtja, feszült most is érzem rajta.
- Mikor lesz már ennek vége? Nem volt elég a múltkori kihallgatás? Most még ez is, komolyan el sem hiszem. -nyöszörög tovább. Kicsit eltolom magamtól, hogy rá tudjak nézni.
- Figyelj biztos nem lesz semmi. Mondtam már! Nincs hulla, nincs gyilkosság! Holnap majd felhívom az ügyvédemet, nézzen utána a dolgoknak. Most pedig menjünk be, fázom. - kézen fogva vezetem be, legalább a konyhába. Alig ülünk le már meg is jelenik az egyik nyomozó, aki a múltkor a kihallgatásra vitt.
- Nos, Mr. Tomlinson mi végeztünk is. Megyünk, köszönjük az együttműködést. - mondja majd indul is az ajtó felé.
- Mondja uram gyanúsítanak valamivel? Kell számítsak egy újabb kihallgatásra, bármire? – fordulok felé, nagyon kíváncsi vagyok persze egyben ideges is.
- Nem gyanúsítjuk semmivel. Az ügyet le is fogjuk zárni és átadni az eltűnt személyek osztályának. Semmi bűncselekményre utaló nyomot nem találtunk. Szeretnék elnézést kérni, hogy zaklattuk önt, önöket. További szép napot! - majd ahogy jöttek úgy távoznak, az egész csapat követi a fickót.
- Na látod megmondtam! - vigyorgok a Göndörre, a szemei újra felveszik a szép zöld nyugodt színüket. Az ajtó felől hangok és léptek zaja hallatszik. Henry és Benedict nagy egyetértésben, vihorászva érkezik. Már egy hete feltűnt, hogy alakul köztük valami. Remélem Harry nem szúrta még ki. Amilyen zakkant lehet, hogy nem tetszene neki.
- Ó, sziasztok már itthon vagyok? - lepődik meg Bogyóka, aki hihetetlen változáson ment keresztül, mióta nem a szüleivel él.
- Nektek is Hello! - morogja Harry. Majd meglehetősen dühösen az emelet felé trappol, gondolom fürdeni és átöltözni.
- Srácok mit szólnátok, ha elmennék este szórakozni kicsit így négyesben? Na? - dobom fel a labdát a többieknek, azt hiszem ránk férne egy kis kikapcsolódás.
- Hú hát én azt hiszem, nekem... szóval én nem megyek. - mondja Ben lehajtott fejjel. A vállát átölelve lépek mellé, tudom mi a baja. Hiába kezdett dolgozni még fizetést nem kapott. Se pénze se ruhája nincs.
- Dehogynem, gyere keresünk neked valami jó cuccot! A többit megoldjuk mi! Ugye Henry? - mondom a Bogyóra nézve, aki csak vigyorogva bólogat.
- Akkor ezt megbeszéltük. Mindenkinek irány a fürdő! Ben mindjárt viszek át neked ruhát, még beszélnem kell Henry-vel. - fordulok vissza a Szőke felé, aki el is indul az emelet irányába. Én meg Henry után a szobájába, csak akkor szólalok meg mikor becsuktam magam mögött az ajtót.
YOU ARE READING
A holtak árnyéka /Befejezett/
RomanceLouis kórboncnok, a proszektúrán dolgozik. Ami ugye tökéletes hely a hullák eltüntetéséhez, ezt a lehetőséget ő is látja. Szakmájából adódóan tökéletes abban, hogy hullákat tüntessen el. Imádja a temetőket, a kedvenc helye egy kora esti vagy akár éj...