A holtak árnyéka /Befejezett/

19.

Fáradtan ballagunk be a házba, Henry már a nappaliban idegesen toporog. Elfelejtettünk neki szólni mikor elmentünk.

- Hol voltatok? Annyira aggódtam! - mondja hangja tényleg az idegességet tükrözi. Én nem is válaszolok megyek befejezem az evést.

- A kapitányságon, Louis volt pasija eltűnt. Most keresik és beszélni akartak velünk. Öcsi holnap ház felújítunk mit szólsz? - kérdezi az öccsétől vigyorogva.

- Ó, az klassz lesz! Akkor reggel megyünk vásárolni hozzá? – kérdezi amaz majd izgatottan kezdenek beszélgetni.

- Remélem nem csináltok a házból valami borzalmat. - fogatom a szemeimet vigyorgás közben. Megbízom bennük, de azért kicsit félek mit fognak művelni.

- Ne aggódj Nyuszikám klassz lesz! Nyugodtan ránk bízhatod! - bár az elembeteg vigyorgásából nem ez jön le.

- Nem aggódóm, nagyon! Holnap be kell mennem a kórházba! Tényleg hol vannak az eredmények? - kérdezem, de Harry csak az emelet felé mutat. Fel is nyargalok, hogy megnézzem. Az íróasztalon vannak a borítékok, lezárva ezek szerint a Cicafiú még nem tudja az eredményeket, gonosz ötletem támad. Az enyémet kibontom minden negatív, majd az övét is az is rendben. Ekkor lép be a szobába kíváncsian áll meg velem szemben.

- Na van valami? - hajol szinte a papírba, hogy lássa ő is. De úgy fordítom, hogy még véletlenül se.

- Hát édes kurva nagy bajban vagyunk. Nem elég, hogy homokos vagy még AIDS - es is! - elkerekedett szemekkel néz rám, én meg alig bírok komoly pofát vágni.

- Nem az nem lehet! Az kizárt! - ordítja reszket az idegtől, már a hajába kapaszkodva pánikol. Kikapja a kezemből, pár percig nézni. Azt hiszem ideje menekülni ezért kapni fogok. Felemeli a fejét rám néz, már a szoba ajtónál állok. Ordibálva ered utánam, de én kicsi vagyok és gyors. Csakhogy neki meg hosszabbak a lábai, végül kint az udvaron teper le morogva.

- Most megkapod a magadét mocsok! Aljas vagy Louis. Ezért a szobád minimum full pink lesz.

⁕

Ezek ketten már egy hete nem engednek be a hálóba. Zárt ajtó mögött kettecskén kummognak. Akármit kérdezek nem válaszolnak. Engem meg már az ideg vet szét, ha tényleg rózsaszín lesz biztos kiherélem a Taknyost az tuti. Addig is átköltöztünk az emeleti vendégszobába, ezzel csak annyi a baj, hogy a folyosó végére kell kimenni a fürdőbe hozzá. Még szerencse, hogy ez a kibaszott ház ilyen nagy. Ez volt amúgy anyámék hálója, amíg még itt éltek. Végül újra vissza mehettem dolgozni is, lassan minden a régi mederben megy tovább. Ez alatt az egy hét alatt sikerült a parkolós hullámat is eltüntetni, semmi nem maradt utána. Az egész helyiséget lefertőtlenítettem, hátha a nyomozó barátaimnak ide is eszükbe jut eljönni. Bár szerintem, ha nincs hulla nincs gyilkosság sem. Ma kivételesen sétálva megyek haza, Harry sokáig dolgozik. A Bogyóka pedig elment valahová, ő is későn jön ma. Pont a kedvenc temetőmön sétálok keresztül, már kezd szürkülni. Lassan itt a téli időszámítás és már délután négykor sötétedik. Gondolataimba merülve baktatok, amikor egy alak lép mellém. Egy darabig jön velem nem szól egy szót sem. Mielőtt kiérnénk felé fordulok.

- Mit szeretnél Benedict? - kérdezem, láthatóan meglepődött. Szerintem nem számított rá, hogy emlékszem a nevére.

- Gondoltam megbosszulom, amit velem tettél! - szűri a fogai között. Sejtettem, hogy fog jönni. Hazzy már mondta, hogy elhagyta az intézetet. Csak azt nem értem miért várt ezzel majdnem egy hetet. Igen szarul néz ki a srác az arca beesett szürke, a ruhái koszosak.