"- Most képzeljétek csak el, gyanútlanul sétálok a folyosón. Nézem a dilinyósokat. Erre jön egy ápoló lefog, tapogat. Elvisz egy szobába és még le is kötöz. Késem sem volt nálam, pedig tuti levágtam volna ezért valamilyét. Azt sem tudom mi történik, majd jön Harry megment. Ad szurit! Tényleg ezért még számolunk Taknyos. - fordul felém hadonászva. - És utána haza hoz! De reggel kaptam fagyit. Hát összességében fasza egy nap volt. - majd a konyhába vonul, mintha mi sem történt volna. Mi pedig ott állunk lesokkolva a nappali közepén."
Valamit morog, de nem hallom tisztán csak mikor közelebb ér.
- Beszarok, fagyi nincs. De egy fej a fagyasztóban az igen. Eszem megáll és akkor még én vagyok hülye, pedig az tuti egy fej. Emberi fej!!! Inkább felmegyek, beülök a kádba. Nem akarom tudni hogyan került oda és egyelőre azt sem hol a többi része. - és már trappol is az emelet felé. Belőlünk meg egyszerre tör ki a röhögés. Azt hittem jobban ki lesz borulva.
- Ez mi volt? - kérdezi Ben mikor végre abba bírja hagyni a röhögést.
- Hát én nem tudom, fogalmam sincs. Öcsi miért hagytad még a mocskot a fagyóba? - fordulok most felé, közben leveszem a cipőm és kilazítom végre a nyakkendőt magamon.
- Miért mi a picsát csináljak vele? Már kitiltottak abból a kurva állatkertből, biztos jól laktak az oroszlánok a többi részével. Vagy gyomorrontást kaptak, bár ettől a görénytől én is azt kapok. A fejét tüntesd el te.
- Jó majd akkor intézem. Most viszont megyek Nyulacska után fürdeni. Majd reggel beszélünk. - szólok már vissza a lépcső tetejéről. Számomra is hosszú volt ez a nap, elfáradtam. A szobába érve leveszem a maradék ruhát magamról. Még hallom, hogy Lou most zárja el a vizet.
- Bejöhetek? - dugom be a fejem az ajtón ő már a kádban ücsörög.
- Milyen hülye kérdés ez Taknyos? Gyere csak. - lassan ülök be vele szemben a vízben. Régen nem fürödtünk már együtt, neki most sem szabadna még áztatnia magát. De nem lenne szívem most ezt is megtiltani neki. Jólesően hunyja le a szemeit.
- Majd holnap magyarázd el azt ott lent. Most nem érdekel, most mást akarok. - mutat a konyha irányába. És olyan villámgyorsan terem a lábaim között, hogy még meglepődni sincs időm. Szerelmesen bújik hozzám, karjaimmal azonnal szorosan ölelem magamhoz. Ha belegondolok, mennyi időnk lesz most egymásra, a lelkem repes az örömtől. Lágyan simogatom a hátát, amikor lejjebb csúszik a kezem csak lélegzet visszafojtva vár. De eszemben sincs olyan helyre nyúlni, amivel fájdalmat okozhatnék neki. Annyira formás kerek a popsija, nem lehet megállni simizés nélkül. Érzi, hogy nem akarok mást, ezért hamar meg is nyugszik. Jólesően simul a karjaimba, mélyeket lélegzik, most nyugodt a drága.
KAMU SEDANG MEMBACA
A holtak árnyéka /Befejezett/
RomansaLouis kórboncnok, a proszektúrán dolgozik. Ami ugye tökéletes hely a hullák eltüntetéséhez, ezt a lehetőséget ő is látja. Szakmájából adódóan tökéletes abban, hogy hullákat tüntessen el. Imádja a temetőket, a kedvenc helye egy kora esti vagy akár éj...